Magyarázó

"...Aki (a magyar nyelv eredetét) megfejti, isteni titkot boncolgat, annak is az első tételét"
(George Bernard Shaw drámaíró)
 




Egy izgalmas útazásra hívok mindenkit, aki kút-at-ás-ai során szeret fel-fed-ezni olyan dolgokat, melyek mindig is ott voltak a szeme előtt, de eddig nem látta őket. Gyönyörűséges magyar nyelvünk burjánzik a ki-bont-andó, meg-fejt-endő titkokban, melyek időtlen idők óta csak arra várnak, hogy fel-is-mer-jük őket. Sok évnyi sor-ozatos ráeszmélés után bátran ki-jel-enthetem, hogy már látom a jel-eket, ért-em a kódot, s ebből egy-edül azt tudom leszűrni, hogy a Teremtés nyelve a magyar. Minden nyelv közül az első és legfejlettebb. Írom ezt annak tudatában, hogy nem ismerem az összes nyelvet, hiszen a magyaron kívül három nyelvvel ismerkedtem eddig: az angollal viszonylag elvagyok, illetve tanultam valamennyi németet és oroszt. Mégis, ezen szerény idegen-nyelvi ismeretek alapján is MAGabiztosan állítom, hogy nincs még egy ennyire ésszerűen felépített nyelv ennyi összefüggéssel. És persze ezt nem csak így kijelentem bele a semmibe, hanem szeretném is be-bizony-ítani - tulajdonképpen mag-amnak. Régóta tervezem, hogy indítok egy aloldalt a magyar nyelvben nap mint nap felfedezett csodáknak, egy gyűjtőhelyet, melyet bármikor bővíthetek. Korábban már megpróbáltam összeszedni mindent, amit tudni érdemes a magyar nyelvünkről, ez megtalálható itt:

http://mazsolameseszoba.blogspot.hu/2012/07/a-tudomany-felfedezi-teremtot-5resz-anyanyelvunk.html

... úgyhogy itt most nem ismételni szeretném a már egyszer leírtakat, hanem csak kibővíteni, megmutatni ezeket az apró felismeréseket, játékokat, melyeket azóta sikerült még megtalálnom. És tényleg buzdítok mindenkit, hogy bátran vágjon bele ebbe az útba, mert nagyon is ér-dem-es, hatalmas, elsőre fel nem fog-ható a jutalma. Nyugodtan küldjetek találatokat, amivel ezt az oldalt bővíteni tudjuk, és ahová később is érdemes lesz ellátogatni, mert folyamatosan bővíteni kívánom. 
FIGYELEM! A lista tehát bővíthető bárki által! Találataitokat írjátok le légyszi az aktuális napiszerbe!

Mielőtt bele-vág-ok, szeretnék néhány alapvető dolgot leszögezni az elején. A magyar nyelvben megtalálható játékos titkok felfedésére időnként olyan eszközökhöz kell nyúlni, melyek nem összeegyeztethetők a hívatalos nyelvtan szabályaival, de ezzel egyáltalán nem sértjük meg a nyelvünket, sőt, csak ezekkel a szándékos "hibákkal" jutunk el a valódi gyökereihez. Mire gondolok? 

- Például a szándékos szét-vál-asztás mód-szer-ére. Ezt azért alkalmazzák a magyar nyelvet már kódszinten ismerők, mert így lehet leggyorsabban megmutatni egy-egy szó valódi értelmét, és a benne rejlő magokat, titkokat, s hogy lássuk milyen bokorrá tud nőni egy-egy mag. Nem fogom foly-am-at-os-an használni ezt a szétválasztási módszert, csak amikor tényleg indokolt, és amikor érdemes azon a szóbokron elmolyolni, elmélázni, el-gond-olkodni. 

- A magyar gyökrendszer számomra sérthetetlenséget élvez, ennek érdekében igyekszem minden olyan szavunkat, melyeknél egyértelműen felismerhető az eredeti ősgyök - a jelenkori hívatalos nyelvészeti szabályoktól eltérően - az eredeti formájában meghagyni. Ilyen volt például az előző mondatban is használt hívatalos szó, melyet a mostani szabályok szerint rövid i-vel kellene írni, ám mivel a szó gyöke a hív, ezért ezt az alapgyököt én nem bántom, mert úgy érzem így helyes, ha eredeti formájában hagyom meg, és nem ülök fel a modernizáló, nyelvújító idegenek szólamainak, kik néhány évszázad óta megpróbálták a magyar nyelvből kigyomlálni ezeket az útjelzőket, elfeledtetni egyedülálló gyökrendszerűnket. Ilyen formán eredeti gyökkel képzem a tűzes, vízes, róvás, vagy éppen a nyílatkozik, útazás, kútatás szavainkat is, a fentiekben ismertetett okok miatt. 

- A játék során időnként kiemeléses módszerhez kell folyamodni, ami által úgy tűnhet, hogy valamiféle öncélú új jelentéstartalommal ruházok fel szavakat, ezzel szintén nem akarok megsérteni senkit, és semmilyen nyelvújítóként nem óhajtok fellépni, inkább csak kiemelem a szavainkban rejlő kódokat. De talán idővel MIND-ÉN-KI EGYetért majd vele, vagy legalábbis meg fog ÉRni rá, meg fogja ÉRteni, hogy ez a kiemeléses játék nem valami öncélú hülyeség, és nem valamiféle új köntösbe helyezi a szavakat, más értelmet adva neki, hanem inkább csak kibővíti, tágabb tudatkörnyezetbe helyezi, sőt MAGyarázza valódi jelentésüket és eredetüket. Persze lehet elhülyülni ezt is, de szerintem ez egy igen komoly ajándék nekünk.

- Továbbá nem titkolt célom a magyar nyelv mindennapi használatának erősítése is, próbálom majd felhívni a figyelmet az idegen szavak helyett magyar szavak használatára, mely által csak tovább tudatosítjuk magunkban a nyelvünkben lévő kifejező erőt. Mert mennyivel szebb és kifejezőbb számunkra - kedvenc példámmal élve - az életrajz szó használata a biográfia helyett? Vagy például az EGYüttérzés, vagy TŰRelem használata a tolerancia helyett. Kismillió példával találkozom nap mint nap, kollégáim munkatársaim körében és egyéb szűkebb-tágabb környezetemben, amikor egy külföldi kifejezést használnak annak ellenére, hogy EGY-ÉRT-elműen megvan rá a meg-felel-ő magyar szó. Például miért emlegetjük állandóan hogy meeting, ahelyett, hogy találkozót, megbeszélést, vagy egyez-tetést szót használnánk, melyek tökéletesen kifejezik a lényegét az adott eseménynek? 
Ebben az elhívatásomban nagy segítségemre van Molnos Angéla Magyarító könyvecskéje, melyet itt lehet elérni:

http://fox.klte.hu/~keresofi/mke/mke.html 

Tisztában vagyok vele, hogy nevetség tárgyává, sőt komplett idiótává tehetem magam képzett nyelvészek, akadémikusok, magukat szakembernek vallók szemében ezzel a játékkal, de nem érdekel ez a része, egyszer talán majd ők is kinövik azt a sok tév-út-at, amit tanítottak nekik, és visszatalálnak a magyar nyelv gyökereihez, mely mindvégig ott volt a szemük előtt. 

No kezdjük is! Nem szándékozom rendszerbe foglalni a magyar-ázni-valót, úgy írom, ahogy jön...
Éppen aznap amikor ezt a kis bevezetőt írtam, a lányom egyik házi fel-ad-ata egy olvasmány volt, melyben megmagyarázták a város, a farkas, és a lábas szavaink eredetét, így gondoltam akár lehetne ezekkel is kezdeni! No lássuk milyen ésszerűség van ezekben a ki-fej-ezésekben:

város: régebben, ha jött a vész (pl. ellenség), az emberek jól védhető helyeken kerestek menedéket. Ezek általában várak voltak (erőd-ít-mények), ahol ki lehetett várni a háború végét. Ezek voltak tehát a várós, vagy váras helyek, ahol meghúzhatták magukat az emberek. A város szavunk alapgyöke a vár, a vár szavunk két jelentése pedig ugyanarra az eredetre utal: hely (vár) ahol várni lehet. Ebből ered a várós, vagyis város szavunk.

farkas: a szóban benne van ennek a ragadozó állatnak a legkifejezőbb testrésze, a lompos farka, ezért nevezték el őseink farkasnak. 

lábas: régebben a főző edényeknek valóban volt lába, ezek segítségével tudták a tűz fölé tenni a lábast, a lábakra támaszkodó edényt. Mostanra már kikopott a láb alóluk, de a kifejezés még mindig utal az eredeti formájára. 

Miután ezt tisztáztunk a lányommal, elkezdtem neki néhány hasonló példát említeni, és... és döbbenetes volt látni a robbanásszerű fejlődést... azonnal ráérzett a játék ízére, felnyílt a szeme, és ő is elkezdte értelmezni a szavainkat, úgy ahogy azoknak jelentésük van, elkezdtük megtalálni a szemünket majd kiverő összefüggéseket a szavainkban. Körbenéztünk a szobában, és innentől együtt játszottunk, játssz hát velünk Te is! A kezdő-lök-etet megkapva már játszi könnyedséggel felismerhetők ezek az össze-függ-ések!

függöny: fűggő, függeszkedő anyag

füzet: vagyis fűzet, EGY-MÁS-hoz fűzött lapok EGYüttese

hang: hang, hangos, hangulat, hangutánzó, elhangol, hangfal - egy fal alakú doboz, melyből hang jön, hangszóró....

térkép: egy kép valamilyen térről (lásd még alább a t-r gyöknél)

fénykép: fény által kép-zett kép

járda: egy hely amin járni lehet. A jár gyök rengeteg szavunk meghatározó alapja: rájár a kezem =begyakoroltam), bejáratott, járvány, járókelő, stb.

lépcső: az első lépcsők cső alakú csiga-lép-csők voltak? és a létra a lét fokait jelölné?, mint ahogy Weöres írta A teljesség felé c. művében: "Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra".

billentyű: zongorán, vagy számítógép billentyűzeten lévő eszköz, mely billen ha lenyomjuk. A szívbillentyű hasonlóan működik.

szív: nem fogok itt tovább szívni, inkább kimegyek friss levegőt szívni, egy szívemnek kedves kertben, hol szívem boldogan szív s pumpálja vérem, mint egy jó, öreg szívattyú. Szív-esen. Szív-élyes. Szív-árvány. Szív-acs. Szív-árgás... (minden szavunknak ami a szív-ás-sal kapcsolatos a szív az alapgyöke... a szív mint testrész szavunk kialakulása komoly orvostudományi ismereteket feltételez...)

nyom: Nyom-kodd már meg a lábam légyszi! Nyom-okat hagytam a homokban, hogy a nyom-ozó nyom-ban megtaláljon! Nálam fontos az első be-nyom-ás! Na nyom-ás utána, mielőtt nyom-talanul eltűnik! Teljesen el vagyok nyom-va, annyit kell nyom-tatnom még ma... én, szegény nyom-orult... elődeim nyom-dokain járok... vér-nyom-ásom az egekben!... (minden nyomással kapcsolatos szavunk alapja a nyom gyök, bámulatos!)

lepedő, takaró, húzat: lepedőm el-lep-i ágyam, takaróm el-takar-ja lábam, éjjelente így nem fázom ám... de párna-húz-at-omat cserélni kéne mán... (tökéletes leíró szavaink)

szám: rendkívül sok összefüggés van a számmal, szám, számít, számol, számos, számtan, számtalan, meg-szám-lálhatatlan, ki-szám-íthatatlan, egyes szám első személyben! azaz tőlem, az én számból hallva, számítógép, ... és a zene-szám is szám, a kedvenc számom...  

fog: régóta fenem rá a fog-amat, bárcsak meg-fog-hatnám, de ő most is meg-fog szökni! Fog-lalkozását tekintve fog-ász volt, nem lehetett találni fog-ást rajta, de hibázott, most fog-oly. Fog-dája ugyan kalitka, de fog-sora még mindig ki-fog-ástalan, sok mindennel fog-lalatoskodik. Fog-alamam sincs hogy csinálja. Lehet rá fog-adni, de én nem fog-adom el a végeredményt! Fog-ényony vagyok a fog-krémjére!
(vajon mi a kulcs, mi az összefüggés? fog-as kérdés! keresd meg! a fog gyök több száz szó alapja!)

nyúl: utána-nyúl-tam, de a nyúl ugrott, s teste olyat nyúlt, hogy végül nem értem el. Ez a nyúl ugrás közben bizony nyúlik mint a rágógumi! 

nyíl: nini, nyíl-vánvalóan nyíl-ik már az ablakom, azaz nyíl-ás-záróm, így ki-nyíl-atkozhatom, hogy én biza nyíl-vánosan meg nem nyíl-ok, még ha nyíl-vesszőt is kapok oldalamba, mely belém-nyíl-all olykor.  (látható, hogy minden a nyílással kapcsolatos szavunkat, ami nyíl alakú / értelmű, a nyíl gyök alapoz meg, mint ahogy a nyílhegy is egy nyíló alakú forma)

gond: gond-olom nem gond, ha gond-os elmegazdaként időnként el-gond-olkodom, vajon gond-jaimat nem-e éppen én s sok cikázó gond-olatom okozza, melyek nélkül gond-talan lehetne életem?
gond
gondol
gondolat
meggondolatlan
gond = gondolkodnivaló! 
A gond szó természetesen nemcsak az ’aggasztó képzet’ jelentésében él, hanem jelent még ‘törődést, odafigyelést’: ld. gondoskodás, vagy gondozás, de ‘pontosságot, igényességet’ is: pl nagy gonddal dolgozik. A gondolkodik ige az eredeti odafigyelés és pontosság jelentésből kialakult származék. 

gaz: a jó gaz-da nem gaz-ember csak mert minden nap gaz-talanítja kertjét, így gaz-dagítva saját termését. I-gaz?

szer: kerék-párom szerelem, e munka nekem szerelem. Gyanítom, hogy a szer egyike legősibb és legsűrűbben, legkiterjeszthetőbben használt gyökeinknek. Alapvető jelentése az összetartozás, valamilyen elemek ösSZERakása, összetapadása. Nincs még egy nyelv a világon, amelyik a teremtett világ elemeinek - legyen az két vagy több személy, esemény, tárgy, vagy építőelem - összekapcsolódását, összerakását, szerelmét ilyen mértékű összefüggésrendszerben mutatná meg. Szer-t ülünk, szert-tartunk, szer-tartáson veszünk részt, szer-vezetünk együtt szer-vezi meg, mely szer-ves része szer-etett közösségünknek. Szer-elmem, meg-szer-zem neked ezt a szer-számot a szer-tár-ból! Szer-kezet, szer-keszt, szer-elvény, szer-víz, szer-ződés, szer-etkezés. Egy szer-elmes szer-ző szer-ezte (alkotta, rakta össze) ezt a művet. Be-szer-zés. Gyógy-szer. Rend-szer. Nap-rend-szer. A szer etet. A szer elem.

Kíváncsiságból összeraktam egymás mellé néhány szer-el kapcsolatos szót magyarul és angolul, csakhogy lássuk megjelenik-e ez a magasszintű logika a "világnyelvben": 
szerelem - love
szeretet - like, liking
szertartás - ceremony (kiejtése: szer-emoni! vajon honnan ered..?)
szerv - organ, body shall
szervezet - organization 
szerszám - tool
szerkezet - structure
szerkeszt - editing
szerelvény - fitting
rendszer - system
szerző - author  
Nos, talán ebből is látható, hogy a magyar nyelv mennyivel ésszerűbben épül fel, hiszen az egymáshoz tartozó, egymásból kiinduló, jelentésüket tekintve egymással összefüggő fogalmakat ugyanabból az alapgyökből építi fel, míg az angol mindegyik kifejezésre külön szavakat alkot, egymástól különbözően, összefüggés nélkül. A magyar nyelv fa-szerkezetű, egy törzsből ágak sokasága nőhet ki, míg az angol nyelv inkább fű-szerkezetű, egymás mellett álló, egymással össze nem kapcsolódó szavak összessége.  
Lásd még itt: http://mazsolameseszoba.blogspot.hu/2016/05/angol-nyelvreform.html  

mag: egy másik alapgyök, melyből rengeteg bokor ki tud nőni. Alapjelentése pont az a kezdőállapot, forma, amiből bármi lehet, bármi kinőhet, rendeltetésének megfelelően, minden élő alapformája. Mag-zat, mag-am, mag-om, mag-ányos, mag-as, mag-os, mág-us, mág-ia, mag-asságos, mag-yar, .........
"A mágus kifejezés eredetének egyetlen elfogadható szófejtése a magyar „MAG” szóból vezethető le, egyetlen más nyelven sem értelmezhető világosan. A mag az összes élőlény, és nem csak a növények teljes kifejlődésének programjával rendelkező sűrített, koncentrált erő, mely elvont síkon, a tudás szintjén a kozmikus isteni őskinyilatkoztatás fentről kapott és átadott ismereteinek sűrítménye. Azokat az embereket tehát nagyon találóan nevezték nyelvünkön mag-osoknak, mely elnevezés mezopotámiai közvetítéssel a görög nyelvet is elérte, s így lett a görög ’magoi’-ból a latin ’mag-us’ elnevezés, mely világszerte elterjedt. A magas melléknév régies változata, a magos még őrzi e fogalom ősi jelentését, a magas tudományok, a magas szintű tudás hordozóinak, a mágusoknak emlékét. Mag, magas, magasztos szavaink rokon jelentéssel átkerültek más magas kultúrák nyelveibe is, amelyek felemelkedésüket mágus őseinknek köszönhetik: latin magnus = nagy, a latin magiszter = mester, az angol magnificent = nagyszerű, magasztos, pompás, szanszkrit mah = nagy, stb." 
(forrás: Lajdi Péter - Szentföld)

kicsoda: nem tudom létezik-e még egy nyelv, amely egy idegent csodának hív... Ő kicsoda, ki féle csoda?

testvér: nem tudom létezik-e még egy nyelv, melyben ez az összetett szó ennyire pontosan utaljon saját jelentésére...

égitest: nem is kell magyarázni

jel: jel-eket láttam, nem tudom mit jel-entenek, jel-entősek vagy jel-entéktelenek... jelvény, jelkép, jelleg, ki-jel-ölés, jel-entkezés... kismillió formában kibontható gyök. Például: ki-jel-ző. Ott van, benne van a mag, a gyök, a lényeg, hogy ez a kis világító eszköz bizony jel-eket fog neked jel-ezni.

jegy: jegy-zék, jegy-es, meg-jegy-eztelek magamnak, hang-jegy... kismillió formában használható, kismillió helyen megjelenik, mint például be-jegy-zés. Mennyivel szebb ez mint a poszt! Komment helyett hozzá-szól-ás! És ha már itt tartunk: opciók, alternatívák helyett lehet-őségek, változ-atok!

papír, papucs: annak idején elsőként a papok által használt eszközök. papír = amire a pap ír. 

hegy: mindkét jelentése ugyanarra a hegyes formára utal (hegy-ség, késhegy)

házas: önmagában benne van a jelentése, kik össze-házas-odnak, azok (szerencsés esetben) összeköltöznek, onnantól saját házuk lesz, házasok lesznek. Ház = haza - az összefüggés egyértelmű. 

kéz: kéz, kezel, kézzel-fogható, kezdő, kezes, kezesség, stb., és talán tévedek, de mintha a kesztyűnek is az alapgyöke a kéz lenne...hm, talán nem is hülyeség.

V-Z
Képzett gyökök:
váz, vez(ér), víz,  VisZ, 
A VíZ az az elem ami mindent visz, szállít, áramoltat, hordja-viszi az anyagot, intézi a folyamatos anyagcserét testi szinten és bolygó szinten is. Mindenképpen ide kapcsolódik a v-z alapgyök révén a VeZ mag is, mint alapját a VeZet, VeZető, VeZeték (VíZVeZeték, félVeZető, stb.) valamint a VeZér, VeZérlő, stb. szavainknak, összefüggésben azzal ahogyan a víz is viszi, vezeti az anyagot, hasonlóképpen a vezető is vezeti a rábízott csapatot.

burkolat: mindenféle felület, amit elburkolunk ezzel van kifejezve, padlóburkolat, falburkolat, homlokzatburkolat, űrhajó-burkolat stb..... a lényege, jelentése, hogy burkot képez valamin, valami körül, burokba zárja.

föld: minden a földdel kapcsolatos szavunk alapja (gyanítom ez szintén egyik nyelvben sincs meg így): Föld(anya), termőföld, földszint, földműves, földmérő, földalatti, földtan, földmunka, elföldel, földrész (és nem kontinens!), földönkívüli... (nézd meg az angolban ezeket a szavakat, közük nincs egymáshoz, pedig mind a földdel kapcsolatos!)

kép: ez az egyik legdurvább ősgyök - minden képpel kapcsolatos szavunk alapja: képzelet, képzet, képzelőerő, képesség, elképesztő, képtelenség, "még van képed idejönni?", képernyő, jelkép, mozgókép, fénykép, képregény, jóképű ... először minden képként jelenik meg a világban... amely képet képzelőerőnk segítségével elképzelünk, azt képességünkhöz mérten leképezzük, megvalósítjuk a valóságban

egy: a legbrutálisabb, legősibb, legelemibb, legeredetibb szógyökünk, szinte végtelen felhasználással, de mindig ugyanarra az EGY-re utalva - csakis a magyar nyelvben: egyén, egyed, egyedül, együtt (ne tévesszen meg senkit ha ez több emberről szól, mert
ha egy-ütt vannak, pontosan akkor válnak egy-séggé!), együttes (hiába több ember, csakis egy-ütt alkotnak egy-séges eg-észet), egyenlet (két oldala van, de mégis így lesz egy a kettő!), egyenlítő, egyenleg, egyenrangú, egymás (egy-más, az EGY mása, egy másik egy), egyveleg, elegy, egyelőre, egyeduralkodó, egymaga, egység, egyforma, egyáltalán, egyaránt, egy-ért-elmű, egy-szer, egyszerű, egyetértés, ki-egy-ezés, ki-egy-enlít, meg-egy-ezés, egyenrangú, egyetem, világEGYetem, egylényegű, mind-egy! Az egy szavunk gyönyörűen őrzi, mutatja az EGY Isten végtelen arcát.

ég: az egyik legszebb összefüggésünk: a tűz is ég, és a végtelen kék ég is ég, vajon miért ugyanaz a szó? Egy-értelmű: az égen a Nap világít, a Nap pedig ég, fel-ég-eti mag(j)át, és égeti a bőrünket is ha sokat napozunk. Ezért ég a kék ég. A villanykörte is egy égő! Ha valamiből elegem van, hasonlatos ahhoz, mint amikor valami (pl. a tűr-elem) elfogy, elég, ezért ugyanaz a szó: elég

pír: ide tartozik még a pír, vagyis a piros szó alapgyöke is, ami összefüggésbe hozható az égéssel és a Nappal is, úgy mint például pírkad, pírul, pírospozsgás.. 

kúp: kúp alakú tárgyaink, formáink: kupola, kupa, kupak-tanács (ahol nagy kob-akok, kop-onyák összeülnek), kupán-váglak!, (gyanítom, hogy mindet hosszú ú-val kellene írni és ejteni..)

k-r: minden a körrel, körbezárással kapcsolatos szavunk a k-r alapgyökre épül: kör, köret, körül, köröz, köröm, az én belső köröm, karom, kar (amikor át-kar-olok, az bizony kör alakú!), karika, karám, kert, kerít, kerítés, kerék, kering, kerület, kerékpár, keret, korsó, korong, korona, korlát - változata a Kö-Hö-Gő hangok cserélhetősége miatt: g-r: gur, gurul, gördül, guriga, gyűrű...
(az angolok talán nem is sejtik, honnan ered a CiRcle (kör) szavuk..)

t-r: szintén a legszélesebben felhasználható alapgyökök egyike, a TeRemtő (aki a TeR-et létrehozta, azaz megTeRemtette) egyik csúcstalálmánya, a T-R ősgyök ott van minden szóban, ami a TéRre, TéRségre, ki-TeR-jedésre(!) utal (kiTeRjedés = dimenzió!): 

pl. TeRem, három egymással rendkívül szorosan összefüggő jelentéssel:
1. terem ((körbezárt R: pl. tornaTeRem) 
2. terem (megTeRem a TeRmés: TéRfogattá válik, eléri végső kiTeRjedését!), 
3. terem (az én TeRem, az engem körülvevő TéR), 
A TéR maga a TeRemtés, a TeRmészet! A TeRem, ahol minden megTeRem.
Más magánhagzókkal is hasonló összefüggés: TaR (leTaRol, TaRló ez is a TéR egy fajtája), TáR (TáRlat, kiTáR, kiTáRulkozás), TeRít, TeRítő, TeRelő (TeReket elválasztó korlát pl.), TeRv, TeRvező, R (utca), TéRfogat, TéRelem, TéRkép, beTéR!, ToR, TőR, TűR. A TöR külön érdekes, alapja mindennek ahol valamilyen TöRés, TöRlés TöRténik: TöRt, TöRt-én-elem (elmúlt = már vissza nem állítható), elTöRt, TöRedezett, TöRedezettségmentesítő, TöRöl, TöRik, TöRekszik, megTöRt, meg-gyö-TöRt, ...

sz-r: ismét nagyon durva alapgyök, szinte minden magánhangzóval értelmes szót alkot: szar, szár, szer, szir(om), szór, szúr, szőr, és ezek még "csak" a gyökök, ezekből komoly, összefüggő szóbokrok nőnek ki, pl.:

szár: növényi szár, szárbaszökken, származás, száras, száraz, kiszárad, stb.
szor: szoros, szorul, szorít, szorítkozik, szorgalom, stb.
szór: szórt, kiszórt, szétszórt, szórakozott, szórványos stb. mind-mind jelentésében összefügg.

foly: minden szó, ami a folyással, folytonossággal kapcsolatos, a foly gyök alapozza meg: folyó, folyás, folyam, folyamat, folyamatos, folyamatosan, folytatásos, folytonos, folyamatábra, lefolyó, kifolyó, átfolyó, túlfolyó, cseppfolyós, folyékony, befolyás, befolyásol (és nem manipulál)....

szeg: szeg, szög, szegfűszeg (szeg alakú fűszer), szeglet, Szeged, szegecs, szegély, szegről-végről...

köz: minden ami valamilyen közösséggel kapcsolatos: köz (utca), szóköz, közel, község, közösség, közönség, közönséges, közlekedés, munkaközi,  központ, központi, közvetlen, közellenség, között, közben, közbeSZERzés (itt a köz és a szer az alapgyök)...

kel-nyug: keleten kél a Nap, s nyugaton nyugszik, kel, kelés, felkelés, kikelet, nyugat, nyugszik, nyugdíjas, lenyugodott, nyugtató...

világ: világnak világa, virágnak virága, a világ világít, világosság van, megannyi csillag csillog-csillan, világít. A világegyetem szavunk tökéletesen kifezei a világ lényegét: világít, és egy van belőle.

lé, lét: lélek, lélegzet, lÉLEKzet, létezés, létkérdés, lélek-jelen-lét 

vál: minden ami a válással, szétválasztással, választással kapcsolatos, választott, ki-vál-asztott, ...

vall: minden ami a vállal kapcsolatos, vállalás, vallás, bevallás, bevállalás, vállfa (
váll alakú fa (régebben, ma már műanyagból is van), mely a vállánál fogva tartja meg a ruhát)...  

haj: Ha a kezünkbe veszünk egy hajszálat, rögtön megértjük, hogy a haj legszembetűnőbb tulajdonsága, hogy hajlik! Erre a hajlásra épül fel az összes belőle képződött szavunk: haj, hajlat, hajlékony, elhajol, meghajol, lehajol, hajlított, hajtogat, behajtó, hajó (a hajó ívben meghajlik, innen a neve!), stb., minden ami a hajlással, hajlítással kapcsolatos, hajlandó, hajlik arra a véleményre,
hajszálvékony, hajadon (fiatal, hajlékony, még hajlítható - nem lekötött, nem férhezadott lány) -> a haj szógyökből eredő szövődmények: hajt, hajtás, meghajtás, hajt valami előre, mind-mind összefügg a hajlással.

sziget: minden, ami az elkülönülést kifejezi: sziget a tengeren, szigetel, szigetelő, elszigetelt, ... 
 
tap: minden ami a tapadással kapcsolatos: tapéta, tapad, taperol, tapogat, tapaszt, tapasztalat... az angolban az okostelefonok elterjedésével használatos lett a tap szó, azaz amikor a képernyőre tapasztod az ujjad egy pillanatra, így "klikkelsz", tapicskolsz. Jut eszembe: app (aplikáció) helyett alkalmazás! :)

De hogy ne csak szavak, szóbokrok legyenek, nézzük meg egy kicsit a mondatszerkesztést! Köztudott, hogy a magyar nyelv "laza", azaz a szórend nem annyira kötött, mint más nyelvekben, felcserélhetőek a szavak, a mondat ért-elme ugyanaz marad. Ámbár finom árnyalatnyi különbségek mégis megjelennek, de ezek által is csak a játékosság fokozható, illetve jobban, pontosabban kifejezhető, ki-hang-súly-ozható a mondanivaló. Nézzünk egy tök egyszerű példát:
Lemegyek a boltba ma
Lemegyek ma a boltba
Ma megyek le a boltba
Ma megyek a boltba le
Ma lemegyek a boltba
Megyek le ma a boltba (kell valami? :)
Megyek a boltba le ma
A boltba ma megyek le (nem holnap)
A boltba ma lemegyek 
Ezt nem hinném, hogy meg lehet csinálni más nyelvben! :)


EGY-előre ennyi, tessék, lehet folytatni a napiszerben! És én is bővítem, ha eszembe jut valami (szinte minden nap van ilyen jellegű felismerés).

Folytatás!

fázik: régebben, ha valaki kiment tűzifát gyűjteni az erdőbe, rá mondták, hogy fázik, aminek két jelentése is van: fát gyűjt, és a hideg miatt fázik, így összekapcsolódhatott ez a két cselekmény egy szóvá. 

: két jelentése is van, egyrészt mint nőnemű, másrészt mint növekvő - a kapcsolat minden bizonnyal ott lehet, hogy a nőnek, a kismamának, állapotosan folyamatosan nő a pocakja, hisz növekszik benne a mag-zat. A nővényzet is nővekszik, folyamatosan törekszik a fény felé (haza), így itt is megvan a kapcsolat - gyanítom mind a két szót hosszú ő-vel kellene írni és ejteni eredeti magyarul, mint a feltt esetében is...

anya-anyag: az anya és az anyag szavunk között csak egy betű különbség van - szerintem egyértelmű itt is az összefüggés, minden anyag-ot az anya adja, akár az anyatermészetben nézzük, akár az édesanyáknál. Testünk minden anyaga a Földanyától származik, továbbá magzat- és csecsemőkorunkban az anyánk teste táplál, adja minden szükséges táp-anyag-unkat. És nem csak a "terhesség" (nem szeretem ezt a szót, de a 9. hónap körül már nagyon találó) és a szoptatás időszaka alatt, hanem utána is, hiszen egy normális családban később is az anyák dolga általában az anyagok beszerzése, kezelése, bevásárlás, főzés, stb. hozzájuk köthetők az anyagiak .. (és azok elköltése is...:)) - így nem nehéz belátni, hogy az anya és az anyag fogalma mennyire összeforrt. (az angolban is megmaradt még ez az összefüggés az anya és az anyag között, hiszen nagyon hasonló szavakkal mondják: mother - matter, material)

szülő: szüleink elnevezése legfőbb tulajdonságukból ered: ők a szülők, a minket meg-szül-ők

ér: az ér alapgyök rengeteg szavunkban benne van, igazából öt jelentése van:
ér (1): pataknál is kisebb vízáramlat, vízér
ér (2): valami beérik, fejlődik (megérett a paradicsom)
ér (3): valami megéri, hasznos, érdemes (mennyit ér?)
ér (4): valami odaér, elér (elérted a buszt?)
ér (5): vér-ér, erek (visszér, visszatÉRő vÉR)
Nem fogtam föl még teljesen ezen öt jelentés összefüggését, de vígasztal, hogy az ér még az ért, azaz a megértés, értelem, valamint az érv, mint az érvelés, vagy az érvényes alapja is, sőt az érdek, értekezlet, és érkezik is az ér-ből indul... ezt add össze!
ér
ért
érték
mérték
mértékletesség
MÉRtékEGYség... 

szék: székhely, székely, székfoglalás, árnyékszék, székrekedés, székel, Székesfehérvár, stb.

bíz: minden ami a bízással kapcsolatos - bízik, bíz-alom, bíz-almas, bíz-ony, bíz-onyíték, bíz-onyítvány, meg-bíz-ó, meg-bíz-ás...

szak: szak, szaka, éjszaka, az éjnek a szaka, szakasza, szak-tan-tárgy, szak-ma, szak-tan-ár, szak-ember, szak-ad, ...

ad: ad, adás, híradás, adás-vétel, megad, lead, felad, fel-ad-at, átad, előad, adottság, adomány, adott (helyzet), adandó (alkalom), adó, adózás, irányadó ...

hír: hír, hírverés, hírközlés (és nem információ!), híresztelés, híres, hírhedt, híradás ...

köt: minden, ami a kötéssel, kötődéssel kapcsolatos: kötőanyag, megköt, kötés, kötél, köteles, kötelesség, telezettség, kötekedés,

von: minden ami a vonással kapcsolatos: vontatás, vonóhorog, vonatkozás, vonatkoztatás (amikor elvonatkoztatsz, a figyelmedet el-von-od valamitől és áthelyezed másik nézőpontba), húza-vona, vonal, vonalzó, megvonás, elvonás, kivonás, levonás, elvont, vontatott (jármű, vagy akár film! "húzzák-vonják"), vonóhorog, felvonó, felvonulás, vonzás, vonzalom, bevonzás, tömegvonzás (és nem gravitáció!), vonat (a vonattal kapcsolatban minden szavunk nagyon érdekes és logikus felépítésű: pl. a von-at az maga az a dolog amit vonnak, vontatnak, vonja a mozdony - így alakult ki a von-at szó, hasonlatosan mint például a fon-at, ken-et, vagy lel-et (-at, -et toldalékkal kép-ződik)... és ugye ott van még a vas-út, és a vág-ány is, no meg maga a moz-dony (azaz a moz-gató, moz-dító szer-elvény!) mindegyik nagyon szép kifejező szavunk) ...

húz: húzat (párnahúzat), húzat (léghúzat), húzódik, húzás, húzódzkodás, húzal,

ok: ok-okozat, okvetlen, okos: ha valaki tudja mi miért van, ismeri az okokat, az az okos...

ár: az ér-hez hasonlóan több értelme is van: ár, mint valaminek a bekerülési költsége, értéke, (árazás, áralku, árú = be-ár-azott termék) valamint ár mint áradás, megáradt a folyó...

űr: az űr, mind "a semmi" kifejezése nem csak a világ-űrben van benne, de ott van néhány hasonló értelmű szavunkban, mint pl. üres (űr-es), ürítő, vagy az üreg (űr-eg) - mindegyik dolognak a lényege a lyuk, a semmi, az üres tér.  

ételeink: ételeink neveinél sem kezdünk feleslegesen új szavak gyártásába, hanem a meglévőket használjuk fel, így mindenki meg is érti:
Leves (ez tulajdonképpen egy jelző, ami utal az étel halmazállapotára: milyen? lev-es = lében gazdag, hasonlóképpen mint a tűz-es, víz-es, pír-os...) 
Főzelék (elemek össze-főz-ve)
Pörkölt (a pörkölt akkor kezd el pörköl-ődni, amikor hozzáadjuk a paprikát)
Rántott ételek (nevükben a lényeg)
Sültek (nevükben a lényeg)
Sütemények (amiket általában meg kell süt-ni)
stb.       

tan: tanul, tanít, tantárgy, tanóra stb. mind-mind a tan alapgyökből épül fel. 

is-mer: ismer, ismeret, ismertetés, megismerés (tudás), ismétlés - bámulatos összefüggés a mélyben, az azonos gyök mutatja: ismétlés = ismeret, (ismétlés a tudás atyja!)

rag: minden ami a ragadással kapcsolatos: ragad, ragasztó, ragozás (=toldalékokat ragasztunk a gyökökre), ragaszkodás, stb.

m-r: az m-r alapgyök is nagyon érdekes, sok szavunk alapja, szintén sok magánhangzóval használható: mar, már, mer, mér, mór, ... A mar külön érdekessége, hogy megalapozza a marással kapcsolatos szavainkat, marok (t marokra fogtam, maroklőfegyver...) markol, markológép, bemar, stb.

kor: a kor rengeteg idővel kapcsolatos szavunk alapmagja - korszak (Vaskor, Jégkorszak, Aranykor..), korai, korán, koros (idős), valamikor, akkor, bármikor, korszellem...

szél - szél, szellő, szeles, beszél (belső szél, bentről jövő szél, "bolondokból bolond szél fúj"), szél-es (mint széles e táj, ami bizonyára szel-es is!), szél mint valaminek a széle, összefüggésben a szélességgel (a szélesség mint mértékegységnél gondoljunk ismét a széles, szeles tájra!). És talán igen, a szellem is idetartozik, mint a létezés szellő könnyedségű szintje.  

felhő: őseink észrevették, hogy a hő felfelé száll (fel hő), ami így feljuttatva a párát felhőket alkot.

felejt: valaki valamit ki-ejt-ett a fejéből.

arany - arány - erény - irány

A ló.
A lóval való több évezredes együttélésnek rendkívül nagy hozománya van a magyar nyelvben, rengeteg szavunk ered a ló és lóvas kapcsolatából, mint például a seb gyökből kinövő sebes és sebesség, sebtiben, sebbel-lobbal - ahol a seb és a gyorsaság közötti összeggés ott van, hogy a ló sok gyors vágtázás után szó szerint sebes lesz, kisebesedik elől. Vagy mint a vág (ahogy a ló patája belevág a földbe, kivág belőle egy darabot amikor fut) gyökből, a vágtat, vágtázik, vágány, stb. szavaink. A földönfutó szó jelentése szegény, szerencsétlen, egy lovon ülő nép szemszögéből, akinek még lova sem volt - két-három-ötezer éve! - az félhetett, hogy bármikor kell menekülni, harcolni stb., ő hátrányos helyzetbe kerül! Mint ahogy a negatív megjárta kifejezés is egy lovas szemszögéből utal a ló nélküli járásra, mint alantasabb életvitelre. Lóhalálában (sietve, hogy még a ló is belehal). Maga a lovagol szóban is ott van a ló, más nyelvekben nincs benne!   

tud: tudat, tudás, tudós, tudósítás, tudatos, tudatosság, tudvalevő, tudomány... (angol: consciousness, knowledge, scientist, reporting, awareness, consciousness, well-known, science... nem túl sok összefüggés...).

pillan: pillantás - pillanat - pillangó. 
egy pillantás = a jelen pillanata = pillangó szárnycsapása 
szemhéjunk pillantása is ugyanaz a mozdulat, mint a pillangó szárnycsapása 

űz: ez egy nagyon különleges alapgyökünk, elsődleges jelentése, hogy valaki űz, hajt, üldöz valamit/valakit, ám éppen ezzel összefüggésben azt is jelenti, hogy valamilyen foglalkozást/szakmát űz, hajt, foglalatoskodik vele. És éppen ebből eredően sok szavunk épül az "űz" gyökre, mint például üzlet. Igen, ma már rövid ü-vel írjuk, pedig jelentése szerint ez valójában űzlet, ahol pl. kereskedelmi tevékenységet űznek, folytatnak. Iparűzés. Vagy például az üzem: ahol szintén valamilyen tevékenységet, gyártást űznek/folytatnak. És innentől egész komoly szóbokrok jöhetnek létre, mint például: üzletember, ő aztán tényleg űzi, üldözi, keresi, kutatja a munka(lehetőséget), vagy az "üzembehelyezés", amikor valamit működésbe állítunk, hogy onnantól űzhesse a rendeltetésének megvelelő munkát. űz, üzlet, üzem, stb. gyönyörű, bár eléggé elrejtett kincsünk ez is!

CS-P: Finom összefüggések a mélyben, mind a vízzel kapcsolatos:
CSaP: CSaP (odaCSaP) CSapadék (CSaPódó víz), páraleCSaPódás, CSaPtelep (vízCSaP, mosdó)
CSáP: vízi állatok nyúlványa
CSePp: vízCSePp
CSéP: CSéPel, CSaPkod (pl. régi ruhamosás a folyóban, patakban)
CSíP: (ezt nem tudom a vízhez kötni... talán a hideg vízes/párás levegő olyan CSíPős ma reggel?)
CSoP: CSoPban, csobban
CSöP: vízCSöPp, CSöPögés        

 ***

Aki ezt itt fent mind elolvasta, az kapott elég útmutatót, ezután már el kell tudni indulni ezen az úton (kény-telen lesz elhagyni a kény-elmes, el-kény-eztetett tudatállapotát), s innentől kezdve egy teljesen új világ tárul fel előtte, már minden nap látni fogja a magyar szavakban rejlő összefüggéseket, kódokat - ez az ébredés egy újabb fázisa.

Lehetne még nagyon sokáig folytatni, de talán ennyi példa elég is lesz a szógyökök és a belőlük kinövő szóbokrok érzékeltetésére. Olyan hétköznapi példák ezek, melyeket nap mint nap használunk, és talán nem is gondolunk bele milyen csodálatosan logikus gondolkodást eredményez a nyelvünk használata, de biztos vagyok benne, hogy azért tudat alatt igen értékes csiszolást végez az agyban. Meggyőződésem, hogy semelyik másik nyelvben nincsenek meg ezek az összefüggések ilyen kristálytisztán, évezredek óta megőrzötten - és ezt nem valamiféle álnemzetieskedő nagyképűség miatt kell ennyire hang-súly-ozni, hanem azért hogy lássuk micsoda kincs a magyar nyelv, és hogy mennyire a világ legmegbecsültebb, világszínvonalú emberi (?) alkotásai között lenne a méltó és elismert helye. Azt most ne firtassuk, hogy miért nincs ott... A mag alapú, fa-szerkezetű magyar nyelv maga az emberi gondolkodás élet-fája, gyök-ér-rendszerből nő ki hatalmas fává, terebélyes ágrendszerrel, azaz néhány száz alapszóból, és néhány toldalékból, képzőből milliónyi kifejezést tud teremteni, könnyen megjegyezhetően, élően, szervesen, szervezetten szavakká leképezve a teremtett világunkat, mindent a jelentésében, értelmében szépen összefüggően.

Persze, nem akarom én ezt elhülyülni, látható, hogy nem írtam bele az ilyen mostanában divatos magyarkodásokat, mint SEGÍTS-ÉG, meg szív-árván-y, mert még ha bele is magyarázható ezekbe más értelem is, akkor is érzem, hogy nem ez az eredeti logikája ezen szavak összepakolásának. Pl. a segítség szavunk esetében is, amit némelyek imádságnak tartanak, egyértelműen nem az -ég a toldalék, hanem a -ség, úgy mint pék-ség, vagy imád-ság, s a szívárványnál sem látok semmilyen összefüggést a fénytörés esetében az árván maradással (mi marad árván? a színekre bomlott fény? hm...meglehet...) hanem ez is úgy épül fel, mint szívár(og?)vány, tehát a vány-vény toldalékkal, amit én nem szednék szét n-re és y-ra, úgy mint lát-vány, emel-vény, stb. esetében sem. Különösen a ny és gy hangokat használó szavainkban érzem, hogy mivel ezek biztosan magyar eredetűek, ezért nem lehet szétválasztani n-re és y-ra, vagy g-re és y-ra, mert azok a szavak úgy lettek megalkotva ny-el és gy-vel. (ez alól talán a mag-yar a kivétel..)

És természetesen nem mindig, minden szavunkban van összefüggés, például a mosolyog és a mosogat szavak közös gyöke a "mos", de nem hinném, hogy azért mert az ember olyan nagyon sokat mosolyog mosogatás közben! :) (bár ki tudja, lehet a régi asszonyok egész álló nap mosolyogtak - heherésztek, vihorásztak - miközben mosták a férjeik szaros gatyáját a patakban). És igen, a kanál szavunkban is ott van a kan is meg az anál is, de én nem szeretnék ezek között most összefüggést keresni. :) Mert ilyen alapon a márvány szavunkban is ott van az árván. Vagy a lappangban a lappok, és az indigóban a digó, vagy a foncsorban a csór és a folklórban a klór, a varázsolt-ban pedig a Zsolt. Mondjuk ezek többnyire átvett szavak, az eredeti magyar kifejezésekben viszont gyanítom, hogy mindig találunk valamilyen összefüggést, képleírást, ahol még felismerhető az eredeti gyök (mag) és jelentéstartalom, mint például a rj és feleség esetében a fél+fél=egész értelme. Az egész esetében is ott van az egy mint tő. Stb. Javaslom ezekre próbáljunk meg fókuszálni össz-pont-osítani

A magyar nyelv mag-alapú szerkezete pont olyan bámulatos, mint a természet termései, ahol egy gyümölcsbokorról - ha nem ismernénk az életrajzát - talán el sem tudnánk képzelni milyen kis magból született. A magyar nyelv is hasonló, sokszor talán észre sem vesszük a magot, amiből az adott szóbokor kinőtte mag-át. Vegyük pélul a tájékoztatás, vagy tájékozódás szavainkat. A tájékoztatás az egyébként nehezen lefordítható, idegen információ (átadás) egyik jó magyar megfelelője, a tájékozódás pedig a útkeresés vagy helymegismerés másik alakja. Mindkét szó alapja, magja a táj szó... ami rendkívül logikus is, hiszen, amikor valaki egy idegen tájon jár, jobb esetben tájékoztatást kap a helyi emberektől az adott tájegységről, szóval hogy miféle tájékon jár, hogy könnyebben tudjon tájékozódni. Látható milyen gyönyörű és teljes mértékben kapcsolódó és összefüggő szavak teremtek ebből a magból is.

Ezeket a részleteket Arató István  A világ nyelve c. írásából emeltem ki:


"Képzeljünk  el  egy  ismeretlen  nyelv-  és  számművészt,  aki  az  alábbiak  szerint  alkotja meg  egy  nyelv  szókincsét.  Veszi  az  alapvető  dolgokat,  fogalmakat.  Ezekre  rövid,  tömör  és érzékletes    egyszótagú  szavakat  alkot.    Ezen  szavakat  alapszavaknak,  gyököknek  nevezi. Mondjuk  1000  ilyet  csinál.  Majd  ezek  közül  kiválasztja  azokat  a  dolgokat,  fogalmakat, amelyeket  a  leggyakrabban  fűzünk,  kötünk  más  szavakhoz,  legtöbbször  használunk más szavakkal együtt. Tegyük fel, hogy 20 ilyet talál. Ezeket elnevezi képzőknek.  A   nyelv   további −   kétszótagú −   szavait   úgy   képzi,   hogy az   egyszótagú   alapszavak mindegyikéhez hozzáfűzi ezen 20 képzőt. Vagyis, minden egyes gyökszóból 20 új szót képez. Ily módon 1000x20, azaz 20.000 szót kap. Már hallani az önkéntelen kérdést, hogy tudna egy ember ennyi szót megjegyezni? A válasz roppant egyszerű:  ezen 20.000 szó megtanulásához mindössze  1000  szót  és  a  20  képzőt,  azaz  összesen  1020  szót  kell  megjegyeznünk!  Hiszen nyelvművészünk úgy alkotta meg a szavakat, hogy tudjuk, egy adott képző milyen értelmet ad a szóhoz, milyen értelemmódosulást eredményez.  Képzeletbeli  nyelvművészünk  bizonyára  nem  találná  hosszúnak  a    háromszótagú  szavakat, ezért  továbbképezné  azokat.  Ez 400.000  háromszótagú−  azaz  kétszeresen  képzett −  szót eredményezne! S, ezek megértéséhez és megjegyzéséhez is csak az 1000 gyök és az 20 képzőjelentésének   ismeretére   volna   szükség!   Az   így   létrehozott   nyelv   fa-szerkezetű   és hatványhalmazt alkot. Szavainak száma hatványsor szerint nő.

A  magyar  nyelv  struktúrája  is  lényegében  ilyen,  ehhez  hasonló.  Ugyanis  a  magyar nyelv  ősi,  legkorábbi  szakára  az  összetételek  voltak  a  jellemzők.  A  képzők,  a  ragok  és  az igekötők  az  összetételek  gyakran  használt  első  ill.  utolsó  szavaiból  alakultak  ki.  Tehát,  a képzők  nem  mások,  mint  gyakrabban  használt  gyökszavak,  szavak  maradványai.  Olyan szavak maradékai, amelyeket gyakrabban tettek más szavak elé vagy mögé.

Ma  mintegy  1000  egyszótagú  szót  használunk  és  5000 kétszótagút.  Azonban  a kétszótaguak   egy   része   nem   ezen   ismert   1000   egyszótagúból   képződött,   hanem   olyan gyökökből,   amelyeknek   ma   nem   ismerjük   a   jelentését.   Mindesetre   ezen   egyszótagú gyökszavaink  jelentését  mindenki  ismeri.  Ha  ezen  gyökszavak  mindegyikéből  csak  átlag  2 szót  képzünk,  azokat  mindenki  megérti.  S  az  így  előálló  kétszótaguak  mindegyikéből  ismét kettőt, szintén megérti. Ebből az következik, hogy a legkisebb szókincsű emberek még ma is legalább 1000 egy-,  2000 két-, 4000 háromszótagú szót ismernek, azaz több mint 7000 szót, hiszen  ezenkívül  ismernek  sok  négy-,  öt-  és  hatszótagú  szót  is.  Egy  átlag  magyarul  beszélőma  is  legalább  tizenöt-húszezer  szót  megért.  A  régi  időkben  a  legkisebb  szókincsű ősünk  is ennek a többszörösét bírta!

Őseinknek nemcsak a szókincsük volt nagyobb, mint a miénk, de sokkal műveltebbek is  voltak.  Sokkal  jobban  ismerték  és  művelték  természetet  és  vele  összhangban  éltek.  A  mai átlagember  jószerivel  csak  emberalkotta  tudást  ismer. Szerves műveltség, tapasztalat nem áll mögötte. Azt már régen elfelejtettük. Rendkívül  sokoldalúak  voltak.  Maguk  építették  a  házukat,  a  kemencét,  a  tűzhelyt,  a csűrt,  a  górét,  ólakat,  kaput,  kerítést.  Szerszámaikat, eszközeiket  maguk  készítették.  Maguk készítettek  rokkát  és  szövőszéket,  amiken    fonták  a  fonalat,  szőtték  a  szöveteket.  Festették, varrták, hímezték is ezeket. (Tehát festékeket is tudtak készíteni). A libák pihetollaival töltött finom  dunnákat,  takarókat  csináltak.  S  még  sokáig  lehetne  sorolni  mi  mindent.  Ez  a  XIX. század végéig így volt. Ismerték erdők-mezők-hegyek-folyók-tavak-lápok virágait, növényeit, bogarait,  madarait,  halait,  apró  és  nagy  állatait. Tudták  a  gombákat,  a  gyógynövényeket,  a fűszereket, a kerti virágokat. De ismerték még ezek részeit is. Sokfajta növényt termesztettek, gyümölcsfákat,   cserjéket,   bokrokat.   A   növénytermesztés   mellett   mindig   sokféle   állatot tartottak. Ismerték terményeik feldolgozási és tartósítási módjait. Mindezen dolgokat el is nevezték! S, mindenki  ismerte  ezen  elnevezéseket!    Hiszen  együtt,  közösségben  csináltak mindent.  Együtt  építették  a  házat,  jártak  a  fonóba,  a  malomba,  a  rétre,  a  szántóra,  erdőre. Továbbá,  nem  csak  az  ezerféle  tárgyat,  eszközt,  szerszámot  nevezték  el,  de  mindenféle munkálkodásuknak  is  nevet  adtak,  sőt  a  munkafolyamatok  közbenső  lépéseinek  is.  (pl ványolás, tilolás, héhelés, gerebenezés,  stb. stb.)

Mind  a  régi  költeményeket,  regényeket, mind a régi szótárakat nézve az ember szinte elszédül, elkábul attól a gazdagságtól, bőségtől, tömörségtől  és kifejező erőtől, amit azokban lát. A  legkisebb vadon élő növényektől és állatoktól kezdve a különféle mesterségek dolgain át  a  természeti  képződményekig  és  a  jelenségekig  mindennek  kifejező,  tömör  magyar  neve volt. Sokuknak nem is egy!  A Czuczor-Fogarasi-féle szótár szavainak túlnyomó többségét a természeti,  szántóvető  ember  ismerte,  pedig  a  szótár  szavainak  száma  110.000  fölött  van. Bizonyos, hogy átlag ősünk szavak sok tízezreit tudta és használta. Az  élő  szókincs  ily  bőségét  a  magyar  nyelv  szerkezete  tette  lehetővé. Nyilvánvaló, hogy  elődeink  azért  voltak  képesek  óriási  mennyiségű  elnevezést  fejben  tartani,  mert  még ismerték  vagy  sokkal  jobban  ismerték  a  gyökök  és  képzők  jelentését,  így  a  szám-  és nyelvművész  szerinti  nyelvszerkezet  még  élő,  működő  volt.  Továbbá  ennek  megfelelően gondolkodásmódjuk  magasrendűen  társító  volt.  Csak  az  állatok,  növények  és  ezek részeinek nevei vagy a halászati elnevezéseik többszörösen felülmúlják egy átlag angol szókincsét.

A  fa-szerkezetű magyar nyelvben való keresést legjobban egy könyvtárhoz hasonlítva érthetjük   meg.   Angol   szavak   keresése   az   agyban   olyan,   mintha   egy   könyvtárban   úgy keresnénk egy könyvet, hogy elindulnánk a könyvtár egyik végén és a polcokon sorra minden könyvet  kivennénk  és  megnéznénk  a  címét!  Az  angol  inkább  fű-szerkezetű.  Magyar  szavak keresése  pedig  ahhoz  hasonló,  hogy  kiválasztjuk  a  megfelelő  fát  a  katalógusban  és  a  fa elágazásain  a  megfelelő  ágakra  lépve  három-négy lépésben elérhető a könyv (és az ismeretet az agyban). Nem véletlenül mondjuk:  Eszem ágában sem volt.   

A  szavak  tárolása  az  agyban  a  mágnesezéshez  hasonló.  Többször  elismételjük  a vastárgy  számára  a  mágnessel  való  húzást,  mozgást, s  ennek  nyomán  rögzül  benne  a mágnesezettség  rendje,  állapota.  Az  ismételt  használattal  (hallással,  mondással,  olvasással) pedig  az  agyban  a  beidegzettség  rendje  és  állapota.  Az  angolban,  ha  a  további  ismétlések elmaradnak, pl. nem mondanak, nem hallanak, nem olvasnak egy szót hosszú időn keresztül, akkor  az  ennek  megfelelő  agyi  beidegződés  gyengül,  halványul  és  nehezen  vagy  egyáltalán nem  lehet  előhívni  a  illető  szót.  Egy  angol  gyakran  szorul  értelmező szótárra,  hogy  megértse saját nyelvének szavait!  A magyar  nyelv  szerkezete  miatt  –  a  képzések  és  az összetételek  révén  –  ugyanazon gyököket,  szavakat  sokkal  többször  mondjuk,  halljuk  és  látjuk,  lévén  szerepelnek  más szavakban  is.    Azaz  egy-egy  szó  több beidegződésben  szerepel.  Így  az  ismétlés  delejezése, beidegző   hatása   máskor   is   áthalad   rajta,   ezért   igen   sokáig beidegzett   marad,   azaz előhívhatósága hatványozottan könnyebb, biztosabb. A használat – a mindennapi járatás – ezt az állapotot, s ezzel a felidézhetőséget folyamatosan fenntartja, tartósítja, hosszabbítja.

Tehát  a  beidegzettség  ismétlések  révén  jön  létre.  Elődeink  ezt  már  az őskorban, ókorban tudták. Ld Az ismétlés a tudás szülőanyja. Gyakorlat teszi a mestert. Rájöttek, hogy a tudás,  az  ügyesség  és  a  készségek  ismétlések,  gyakorlás  révén  rögzül  az  agyban.  Ezt bizonyítja  az ismétlés és  az ismeret azonos  gyöke.  Ezt  igazolja  a rájár  a  keze  vmire szóhasználat  is,  hiszen  a jár ismétlődést,  ismételt  menést,  cselekvést,  történést jelent, ahogy a jár változata a gyár és az ebből eredő gyárt is ismétlődő cselekvést, ismételt folyamatot fejez ki.  Aki  gyárt,  az  ismételten,  sorozatban  ugyanolyan  mozdulatokkal,  ugyanolyan  darabokat készít. Azaz a gyártó az jártó. (ld szijjártó = szíjgyártó) Tehát, akinek vmire rájár a keze, az lényegében ismétlések révén gyakorlott, bejáratott.

A  testi  mozgások  hasonló  módon  rögzülnek  az  agyban.  Az  ismétlés,  gyakorlás  révén beidegződések  jönnek  létre.  Kellő  ismétlés,  gyakorlás  után  olyan  erős  beidegződési  kötések jönnek   létre,   hogy   a   cselekvés-   és   mozdulatsorok   elindítás   után   gépiesen,   magától, automatikusan, gondolkodás nélkül végbemennek.  A  magyar  nyelv  magasrendűen  struktúrált,  asszociatív  nyelv,  így  az  agyban  magyarul sokszorta  több  ismeret tárolható, mint bármely más nyelven. A másfajta ismeret tárolása is a nyelv  szavainak  tárolásával  analóg  módon  történik. Ezek  is  korábbi,  meglévő  ismeretekhez kötődve, társítva vannak beidegződve. A beszéd, írás és olvasás által kiváltott  bejáratódás az agy  más  részeinek  hasonló  működését  eredményezi.  A  magyarul  beszélőnek  ugyanarra  a srófra  jár  esze.    Végeredményben az anyanyelv szerkezete meghatározza az agyban tárolható ismeretek mennyiségét és a gondolkodásmódot.

A  magyar  nyelv  lényegében  annyi  logikai  fából  áll  ahány  gyök  van.  A  magyar  nyelv mérhetetlen   hosszú,   természetes   fejlődés,   folyamatos   kifinomulás   során   alakult,   az élővilághoz  hasonlóan.    Ennek  eredményeként  rendkívül magas  szervezettségű  kód.    Az információ  közlésében,  tárolásában,  előhívásában  és  összevetésében  egyaránt.  Fa-szerkezete révén más nyelvekhez képest nagyságrendekkel  jobb szervezettségű.

Alapvető  az  ismétlések  szerepe  a  lények  kialakulásában  és  fejlődésében  is,  sőt  az egyedi életében is (az állatok kicsinyei is gyakorolnak, tanulnak) Továbbá minden magzat az anyaméhben   megismétli,   végigjárja   a   törzsfejlődés   összes   szakaszát.   A   magzat   utódai ugyanúgy  és  így  tovább.  Tehát  a  módszert,  az  eljárást  a  természettől  hoztuk  magunkkal génjeinkben.  Mivel az ember az élővilágból nőtt ki, azaz a Természetisten teremtette, ezért a beszéd is  az  egyszerű  (állati  jellegű)  hangadásokból  jött  létre.  Ezekből  pedig  az  egytagú  szavak. Lévén  hangutánzó  és  hangulatfestő  szavakban,  s  a  kifejező,  érzékletes  szavakban  is  a leggazdagabb,  ez  is  azt  igazolja,  hogy  a  természet szülötte  a  magyar  nyelv.  Az  ismeretlen nyelv- és számművész nem más, mint maga a Természet, azaz őseink Istene."



Varga Csaba írta nagyon találóan A magyar ész c. írásában:
"Nyelvünknek és műveltségünknek köszönhetően gondolkodásunkat teljes mértékben megszabja az, hogy jobb agyféltekénk irányítja a balt, míg a nyugati gondolkodásban a bal agyfélteke uralja a jobbot. A jobb agyfél munkája: képzelő erő, bölcselet, a kép átlátása, lehetőségek felismerése, szárnyaló gondolkodás, tisztánlátás, hit stb. A bal agyfélteke munkája: részletek felismerése, szabály megértése, gyakorlatias gondolkodás, rend észlelése stb. Érdekes még, hogy a bal agyfélteke először valaminek a nevére figyel, a jobb agyfélteke pedig arra, hogy az a valami mire jó. A különbség tehát nem faji, hanem csak arról van szó, hogy melyik agyfélteke uralja a másikat.
Tömören úgy is megfogalmazhatjuk, hogy a jobb agyfélteke a lehető legtávolabbi dolgok közötti összefüggéseket igyekszik felismerni, ezzel szemben a gyakorlatias bal agyfélteke a részletekre figyel. A bal agyfélteke által irányított gondolkodású csak abban reménykedhet, hogy minél több részletet ismer meg a világból, annál jobban megérti az EGÉSZET, a TELJESSÉGET. Holott „A rész csak az egész okán értelmes”. Nekünk viszont nem kell a részletek végtelenjét gyűjtenünk, abban reménykedve, hogy a végtelen adathalmazból egyszer csak feldereng a teljesség. Mi ugyanis mindig a teljességből indulunk ki. ...a magyar mindig a teljességből indul ki, mondhatni, a magasból figyel mindent átlátva, mint a sas, s onnan ereszkedik le az épp kívánt részletre. Minden egyes magyar szó is ilyen felépítésű, ez a gyökrendszer lényege. Vagyis mindent csak az EGÉSZ részeként értelmez, nyelve erre vezeti rá. Ez teszi lehetővé, hogy távoli dolgok között is könnyen felismerje, felfedezze az összefüggéseket, mely egyébként is a jobb agyféltekének a feladata. Ennek egyik gyakorlati gyümölcse az egyéni leleményesség."


Czakó Gábor pedig így ír a magyar észjárásról:
"Az igazi magyar észjárás nem árvalányhaj és ingyom-bingyom, és nem is divat-izmus szerinti okostojáskodás, hanem különleges és hatalmas adottság.
Teller Ede, a marslakók, Ady, Krúdy, Mari néni meg minden mélymagyar gondolkodási előnye a magyar észjárás képessége. Ennek lényege: párhuzamosan gondolkodni analógia és Arisztotelész szerint, képekben és fogalmakban, két agyféltekénket együtt használni.

Összefoglalás
  1. a magyar észjárás nyelvi: annál mélyebben tudunk gondolkodni, minél inkább otthon vagyunk nyelvünkben
  2. a magyar nyelv képes bármilyen fogalom megalkotására, ugyanakkor erőteljesen őrzi képiségét;
  3. a magyar toldalékoló nyelv. A szó töve lényegében gyökér, mely a mélyben szétágazva folyamatosan szóbokrokat hajt; a gyökök zömmel még képek, melyek az újonnan alkotott szavakat is érthetővé teszik;
  4. a szóbokrokkal összefüggően óriási, és mindenki számára érthető a szókincsünk;
  5. nyelvünk szemlélete mellérendelő:
    • a) egészből a részekre következtető (deduktív);
    • b) analogikus - kapcsolatot teremt távoli jelentések, sőt, ellentétek között;
    • c) holisztikus - rendszerszemléletű, pl. egészség, gondolkodik;
    • d) az előbbiekből következően önmagában filozófia: magyaráz;
  6. ősrégi műveltség őre, ld.: számok;
  7. a magyarul gondolkodó számára mindkét agyfélteke lehetőségeit megnyitja."


***

Pityesz fejtés:

Játszani jó!

Olyan kép ess égből ölembe bele
amin magomból nő ki énem égi fele.
Jó-jó, de hogyan lesz nékem élŐ ez a képem?
élŐ képítéshez kellenek elemek, többnyire almok alatt rejlenek, például ezek:

szer elem – vonz alOM
figy elem - nyug alOM
fegy elem – izeg alOM
érez elem - bíz alOM
kegy elem - hat alOM

És ha ez már megvan mind, látni hogyan kezdjem képem?
Micsoda kérdés ez ....... hát lelki szemeimmel kérem!

Mazsola kiegészítés az almok alá rejtett elemekhez:
véd elem - úr alOM
tört én elem - írod alOM
tűr elem -  fájd alOM 
 

***

"A magyar nyelv nem pusztán alkalmas a metafizikai valóság absztrakt kifejtésére és megjelenítésére, hanem maga az élő metafizika."

A fent felsorolt példák nagyrésze a nyelvünk anyagi síkon történő használatát mutatja meg, azaz ahogy a szellem látja és elnevezi az anyagi világ dolgait, cselekményeit, ugyanis az anyagi sík a szellemi sík leNYOMata, leKÉPeződése, mint amikor egy három kiterjedésű (dimenziós) ábrát lerajzolunk egy két kiterjedésű (2D) papírlapra. No de ezek után nézzük meg a magyar nyelvet egy szinttel feljebbről is, hogy honnan is jön ez a leképeződés, honnan jönnek ezek az összefüggések, amik a nyelvünkben ilyen szép lenyomatokat képeznek - következzen VégtelenEGY barátom gondolathalmaza, aki egy magasabb szintről mutatja be azt amit én eddig bemutatni próbáltam:

VégtelenEGY:
A magyar nyelvnek alapvetőleg 3 szintje létezik az én meglátásomban:
1.) A köznyelv (szó szerinti értelmezés) - materialisztikus valóságleíró szint (Test)
2.) Az irodalmi, művészi szint (elvont, absztrakt értelmezés) - intellektuális, intuitív szint (Lélek)
3.) A szakrális jelentésréteg, a beavatottak számára kommunikált és érthető jelentésréteg. - metafizikai szint (Szellem)
Az első kettő jelentésrétege kommunikálható szélesebb rétegeknek, az utóbbi nem. Én a 3. pontra vonatkoztatom a szakrális kód értelmezését. Ezért is hangsúlyozom, hogy a szakrális, metafizikai réteg nem azért marad titok, észrevehetetlen az emberek többségének, mert valakik el akarják rejteni, hanem azért, mert ezen kódok pusztán intellektualizmussal, racionális megközelítéssel érthetetlenek, sőt súlyos félreértések forrásai is lehetnek, amennyiben olyan emberek számára kezdjük magyarázni őket, akik a spirituális, metafizikai realizáció (önmegvalósítás) útján kívül állóak. Ezért én igazából az első két szinttel nem foglalkozom, mert csak a 3. szinttel való kapcsolódások érdekelnek (melyekből eredendően kibomlik az 1. és 2. szint). A harmadik szint tehát nem valami "evolúció" eredménye, hanem az 1. és 2. réteg valójában a 3., a metafizikai MAG alászállása, "materializálódása", melyek magukban hordozzák a 3. réteg teljességét, de az avatatlan tudat számára látens módon nyilvánulnak meg.

Ennyit dióhéjban. Ugyanakkor örülök, hogy foglalkozol ezzel, és megszületett benned ez az ötlet, mert amit fejtegetsz, annak nagyon messzire, és nagyon MAGosra visz a vége, és ez minden értelemben a Tudatod, a Létezés(ed) köz-ÉP-PONTja. A magyar nyelv nem pusztán alkalmas a metafizikai valóság absztrakt kifejtésére és megjelenítésére, hanem maga az élő metafizika. A világ (világom, ezt mindig egyes szám első személyben kell értelmezni, önMAGunkra alkalmazva) értelmezéséhez elengedhetetlen a metafizikai szemlélethez való eljutás, és az abban való elmélyülés és kiteljesedés szellemi értelemben. Ez az út azonban szorosa kapcsolódik a belső spirituális, metafizikai értelemben vett realizációhoz, mert az ebben való konkrét, tudati szintek elérése az, amely a szakrális kódokat megnyitják a tudatban (tudatomban) és ilyen értelemben a nyelv maga lehet egyfajta beavató mester, de a mester csak segít, a beavatást mi MAGunknak kell megvalósítanunk.
 
Sajnos ki kell mondjam, a legtöbben az 1. szintet sem érti, de nem is érthetik, mivel önMAGukat elzárták annak transzcendens forrásától, a MAGukban élő Teljességtől. (materializmus, ateizmus, istentagadás, szcientifista szemlélet stb.) Ma a tudás fogalma a valódi tudás megcsúfolásával egyenlő. Tudás csak MAGunkban, beavatás, beavatódás által realizálódhat bennünk. Amikor a világnak már csak az érzéki, durva anyagi szintje valóság a tudatunknak, akkor a világ érthetetlenné válik bennünk. Forrástalanná, GYÖK-ÉRtelenné,  ŐS-TENtelenné válik minden létező benne. Ezért hangsúlyozom, hogy a valódi spiritualitás gyökerében az a felismerés kell álljon, hogy tételeznem kell egy olyant transzcendens (Léten és Létesültségen túli, de azt MAGából kibontani képes) forrását a Létnek és személyes létezésemnek, melyet közvetlenül, minden absztrakció mentesen átélve, fokozatosan megismerhetek. Ez a Tudat (tudatom) útja, önMAGamon át önMAGam forrásához: mely  önMAGam lényegileg az Isten fogalmával azonos. Ez azonban nem maradhat meg egy intellektuális művelet szintjén, hanem megvalósult tudati valósággá kell váljon az emberi lény legmélyebb, legintimebb útja során, önMAGához, pontosabban EGY-ÉN MAGomhoz. Ez amit leírok semmi újat nem tartalmaz, a világ kezdete óta létező ÚT, mely számos szellemi (spirituális, metafizikai) hagyomány részeként, abban igen komoly mélységekben ki van fejtve. Ez nagyon dióhéj, tovább most nem mélyítem.

Egy példa, s talán a legszakrálisabb:
1. magam (magom) - mint fizikai entitás, test jelenség melyre utalok a használatakor
2. magom - lelki értelemben vett entitás, melyre utalhatok, éncentrumom, melyből a relatív világ valóságát, relatív részként szemlélem
3. MAGom - a Lét tudatban felismert, abban feltáruló köz-ÉP-PONTja, metafizikai értelemben azonos ISTENnel.
Az evolucionista szemlélet akadály ennek a megértésében, s ma az emberiség többsége, még a magát vallásosnak, vagy "spirituálisnak" vallók tömegei is ezen keresztül értelmezik Istent. Ez abszurd. Ezért nem érthető meg az 1. és a 2. réteg, mert azt gondolják, pld. a 2. réteg az 1. evolválódása. Ez hamis perspektíva. Az 1. réteg már a 2. alászállása, a 2. pedig a 3. alászállása és megnyilvánulása a 1. és 2. rétegben. Három a magyar igazság. Vajon miért is?
A metafizikai szemlélet lényege durván leegyszerűsítve:
1. Létezik az Abszolútum, aminek minden a része, de az Abszolútum nem valamiféle eleve létező részek összetevődése által VAN, (lásd atomista-materialista szemlélet) hanem a részek végtelen sokasága az Abszolútum eleve létező tartalmainak (ideák, formák stb) megnyilvánulása, vagyis végtelen sok részre való bomlása által létesül.

2. Minden az EGYből és az EGYben bomlik ki, alászállással, nem pedig evolúció által, vagyis a fejletlenebből egyszer csak fejlettebb összetevődéssel nem jön létre. (A nyelv ugyanígy működik. A középpontjában egy Teljes és Tökéletes Idea áll, és ez bomlik ki általa, benne. Minél közelebb állok tudatMAGomban az Abszolútumhoz, annál inkább a MAGa teljességében, MAGszerűségében látok és ÉLEK át mindent, absztrakció mentesen. Minél jobban eltávolodok az Abszolútum EGYségétől, annál több fogalom, annál több nézőpont jelenik meg, és minden elkezd végtelen módon bonyolódni, tőlem elkülönült valóságként megjelenni.)
A nyelv változik és alakul, de nem evolúció által, hanem kibomlás, fejlődés által. Magyarán csak az nyilvánulhat meg a nyelvben RÉSZként, ami eleve, kezdettől fogba benne van MAGában az EG-észben. Véletlenek kizárva, az csak az evolucionista nézetek számára "fenntartott".
Fontos tudni, hogy a nyelvünk magva materialista szemlélettel rejtve marad. Minden nyelv-ÉSZ-kedési kísérlet, mely nem hajlandó és/vagy nem tud a transzcendens eredetre, forrásr fókuszálni, elve kudarcra van ítélve, azok eredményei csakis többszörösen relatívak, a lényeget tekintve részlegesek lehetnek. A nyelvünk valódi forrását megérteni nem lehet, ezt intuitív módon történő átélésben lehet csak átérezni. Olyan ez, mint a zene. Nemde?

Amúgy én nem akarom az Ősnyelv szempontjából megközelíteni a dolgot, mert a metafizikai aspektusai a nyelvünknek, igazából nem erről szólnak, nem elsőbbségi kérdés ez a dolog, több annál. A másik problémám, hogy sajnos sokan ezt az egész kérdést, ősnyelv témát (itt nem rád gondolok) pusztán önkényes nemzeti, és nemzetieskedő célokra használják, amiben nincs szándékom részt venni, mivel ez pont a lényegét járatja le mindannak, ami a nyelvünk által megismerhető, amihez általa eljuthatunk. Tehát én nem az MTA-val szembe akarok valamit, hanem a felett, mert ebben a nézetben az MTA, vagy a tudomány nem rendelkezik semmilyen illetékességgel. Engem a nyelv mint a teljességbe visszavezető út érdekel, és ennek igen tömör a gyökere, mint azt majd kifejteni igyekszem. Ezért a konkrétumok szempontjából sajnos az én munkám a nyelvészeti szempontokat minimálisan érinti, de perspektívája miatt nem mélyül el benne. Igazából az a szándékom, hogy feltárjam azt, hogy a mi nyelvünk pár szóban összefoglalja a metafizikai tudás MAGvát, a létezés mikro és makrokozmoszának eredetét. Azt még fontos megjegyeznem, hogy a nyelv a rlatív világ része, és az Abszolútumra csak utal, de annak mindenképp csak relatív része. Ez alap dolog, mielőtt bárki abszolutizálni kezdene bármilyen nyelvet.

Folyt.köv...

***

Adamus ezt írta a magyar nyelvről:

"A magyar nyelv őse a legősibb emberi nyelvek egyike. A mai magyar nyelv őrizte meg egyedülállóan ezen a földön azt az ősi gyökeret, ami a már fent említett éteri gondolatcsomagok logikáját tükrözi. Nem véletlenül van a nevében a mag szó, nem csak azért mert alapvetően egy ősi mag nyelv, aminek a mai magyar természetesen egy alága, de jelen pillanatban a legautentikusabb alága, hanem azért is, mert amint azt már említettem, a gondolkodás valójában nem lineáris, hanem magszerkezetű. Ez a nyelv úgy épül fel, mint az éteri gondolatcsomagok, ez a nyelv magában hordozza energetikailag mindazt a tudást, mind azt a töméntelen réteget, amit az emberiség ezen a hosszú úton megszerzett, magáévá tett. Ez a nyelv magában hordozza a teremtés mágiájának kulcsát, s ez a nyelv jelen pillanatban a legalkalmasabb, hogy egy éteri tanítást a legkevesebb információtorzulás nélkül lehozzon a földre. Ez a nyelv hosszú idő óta szinte változatlan – a legelső fennmaradt magyar szövegeket a mai magyarok könnyedén megértik – s ez a nyelv képes a hangzóiban közvetlenül tárolni a jelentést. Ennek a nyelvnek a puszta hallgatása is, anélkül, hogy értenéd a jelentését, hordozza azokat az energiákat, amik az ősi gyökereiben is jelen voltak. És ez a nyelv rendkívül könnyen fordítható a világ bármely nyelvére: nagyon könnyen átfordítható más nyelvekre akár írásban, akár szóban, és a mag nép képviselői mindenhol jelen vannak a világon. Minden emberi nyelv csodálatos és tökéletesen kifejezi az azt beszélők gondolkodásmódját – nem meghatározza, hanem kifejezi. "

"Az éteri gondolatcsomagok nem lineárisak, nem egymásra épülő egységek, hanem egyszerre egy időben jelenlévő, adott részletezettséggel rendelkező információk. Ám, annak érdekében, hogy ez a részletezettségbeli különbség, hogy úgy mondjam – ami igazából minőségbeli különbség, tehát tartalmi elem – megjelenhessen, minden éteri gondolatcsomag kell hogy tartalmazzon egy központi elemet, egyfajta mágnest, egy magot, ami köré csoportosul az ezt kifejtő, pontosabban részletező többi elem. Mondok egy példát: ki-mag-oz-hat-ná-tok. Ahogy ez a szó felépül, az megmutatja, hogy részleteződik az eredeti mag szó egy időben. Magoz, kimagoz, magozhat, kimagoztok, magoznátok, magozhattok, kimagozná, magozhatná, kimagozhatnák stb, mind egy teljesen más jelentés egyetlen szón belül, egy központi elem körül."

***

Kerion szerint:

Amit előzetesben tudni kell az az hogy nem csak az ősi magyar szó/gyök/, szó-összetétel, szám és jelkép-mágia van hanem a magyar nyelvet, stb-t felhasznált, illetve abból átvett "mágia" is - amit a 6alom aztán nap mint nap felhasznál akár más utód-nyelvekbe átültetve is. Erre példa például az eleven szavunk ami az angolban a 11-es szám-mágiát jelenti, végül is azt amit a magyarban eredetileg - az újbóli 2ősségre/11=2/, hal-ál utáni elevenségre való jutást. Vagyis az aranykori "kezdetet".
Már utaltam a magyar népdalok, mondókák "rejtjeles" voltára. Hogy a "madár" pl. minden esetben magyart, a "virág" minden esetben világot jelent. A marosszéki kerek erdőben pl. 12 madár/magyar lakik. Ez természetesen azt jelenti hogy az apostolok mind magyarok voltak-lesznek. Az apostolok "vezére" pedig a Bárány aki a BirKá-ból lesz. Azaz a kígyót/kundalinit /meg/tartani tudó Kígyótartóból/Beavatottból. A BirKa önMAGa egy 2ősség /Apa-Anya-minőség/- nem conchita-wurst-féle - aki "szüli" a Bárányt/Jézus-i minőséget - természetesen önMAGában. Tehát a madárban/magyarban, aki egyébként "birka"-természetű születik Jézus - és senki másban. Magyar alatt persze mindig az un. "magyar lélekminőségű ember" értendő.
Most aktuális a "Tavaszi szél vizet áraszt" című népdalunk. Itt a "tavaszi szél" titkos jelentése az év "szél/e/" - 2ős jelentésű szóról van szó - vagyis a Holdújév-kezdetet hozza a "szél", ami mindig április elejére- ÚjHold - tehető. Tudni kell hogy nem csak földi éves/évkezdeti "árasztás" van hanem világéves/precessziós évkezdeti is. Ami már nem egy folyami árvíz persze hanem egy globális özönvíz - mint pl. éppen cirka 13 ezer évvel ezelőtt is volt. Szóval a népdal erre figyelmeztet mindenkit a mostani végidőre vonatkoztatva - mint várható eseményre. A mezopotámiai-egyiptomi és egyéb erre való utalásokat most nem részletezem. Nem vitás hogy egy km-es cunami elől "fizikailag" csak felrepülni lehet. Ha a "megtáltosodás foka engedi" akkor pedig rezgősíkot is lehet váltani. Ehhez viszont először is "jónak"/jó embernek kell/ene/ lenni. Hogy ez miben áll azt már sokszor taglaltuk.
Az un "pokoljárás" elengedhetetlen az emberi feltámadáshoz/megtáltosodási folyamat elindításához. Az úgymond főnix/fő-niks/skin madárként/madarként/magyarként való újjászületés a kulcsa mindennek. A szivárvány foka/=42-Jupiter/Zeusz/Naprendszer szívcsakrája/ > a "szív árván"y-lévőségének állapota vezet magához a Tündérkirály/nő/höz. Ekkor újul meg a lélek felrepülvén a NAP-ba majd újra visszatérve a testbe. Ez egy metamorfózis, mert ugyanabban a testben már egy új/megtisztult - a karmikus adósságait letudott - lélek lakozik. Hal-ál/ál-Hal/"Hal-ál élő" állapot ez, vagyis már nem a Halak-korszakbeli vasemberi, hanem már Vízöntő-korszakbeli aranyemberi lelki-állapot a testben. A testi metamorfózis még csak ezután következik.

MénRőt = Rőt Táltos, "veres" táltos. A vörös "színű" táltos az aki a fehér táltostól kapja a gyöngyöt/fehér követ - lásd az etruszk sírfreskót. Itt tulajdonképpen a madár/magyar 2ősség/Hunor-Magor egyenlőségéről van szó. Az égi táltos a vele egyenrangú földi táltosnak átadja a tudást/gyöngy-kavics/, illetve a képességet a világ megújítására. Lásd a Pantokrátor/Világkirály ujjai között a gyöngyöt a Magyar Szent-Koronán. KoronA = Körön való A/Kezdet. Mindez a körforgásban való aranykori újrakezdéshez kell. Itt a gólya-hozta/GÓJ/ világkirályról van szó aki Tu/l/rul a Te/l/j/es/út-ról jött - természetesen. A fehér és vörös/fekete/ magyar táltos már az égi-földi 2ősség egyenkénti megtestesítője. DE a 2ősség mindig az 1ség után jön és abból fakad. Vagyis 1 közülünk - ABBA: One of Us - várja az órát - amikor színre lép7. Erre utal az ősmagyar mén-óra/táltos-óra is. Vagyis a Tejút leképezése/jelképe - 1 központi forrás + a 6 közvetítő spirálkar, mert minden "onnan jön". Hatsepszut/Hat Szép < Túsz királynő magyar neve is a Tejutat - a 6 "fogva tartott", akként forgatott spirálkart jelképezi. Míg kedvese SzenenMut neve a Szén/en/ - SZÉN-EN/ionizáción alapuló MÚ/l/T-at jelképezi. Nílus = Nyilas, T/h/éBa = Te Ba/madár/, Gíza = Géza/azéG - az Orion öv földi lenyomata/3 piramis/. Szuez < Zeusz, EtIóPhia = Hét Jó Fia, Axum/Égszem, LaliBela/Lali & Béla - lásd magyar rovásírásos "etióp" kövek. Tuareg = Te Öreg, BerBer = BarBár, MagyarAb = Magyar Ember - a Szaharát is magyar eredetű népek lakták-lakják. Ahol csak a szemiták - zsidók, arabok - hódítottak mindenütt magyar-szkíta ősnépek voltak. Mert őket akarták elüldözni, kiiktatni hogy a helyükre léphessenek. Ez a mai napig folyik. Tehát a szemita "nem gólya hozta" a szkíta "gólya-hozta" helyébe akar lépni, mivel irigységből annak halálos ellensége. Az irigység valójában a megtáltosodást/túlélést indukáló "szeretetrezgő-képesség" nem meglétéből fakad. Ezt természetesen tagadják. Mindamellett SalAmon = Szól Ámon, vagyis az az ember aki által Ámon szól. ÍmAnuÉl = íme az az ember akiben ANU él. MessiÁs = mess/z/i ás, azaz az az ember aki messze a tudatalattijában "ás", ki tudja nyitni az un. 3. szemét. Az "ÁS" valamint az "ÉL" végződésű un. "ótestamentumi" prófétanevek mind-mind magyar szavakból-gyökökből lettek kialakítva - anno Babilonban. Maga az eredetiből átírt "biblikus történethalmaz" alapjában ősmagyar-szkíta /sumér/ eredetű. A sumér/Rémus nevet - fekete mágiás magyar-ellenes céllal - a zsidó régész Julius Oppert találta ki. Ugyanekkor, az 1860-as években sajátították ki a zsidók a teremtési jelkép merkabát is dávid-csillagként. HatHOrUs = a HORizonton/rezgősíkhatáron/ HATó US=ŐS. Tehát Hórusz és Hathor EGY-lényegű 2ősség - esetenként megtestesülés - a Földön. Hórusz szeme/3.szem az apofízis ahol a lélek rejtett tudása van. Az emberi 3 szem által "alkotott" 3szög egy stilizált piramis. Vagyis a 2 alsó - evilági - "földi szem" valamint az 1 felső - túlvilági - "égi szem" összefügg. Ezen emberi szemek - "felébredt állapotban" - mindenkor összekötő kapocsként funkcionálnak Föld és Ég között. A többi csak belemagyarázás ezen alapvető ősi dologba. A merkaba egy stilizált 2ős piramis/3szög mely egymásba 6ol. Az Ég megtermékenyíti a Földet és viszont. EGYesülés/SzerElem stb.

A magyar szavunk mint magúr, de mint madár is "funkcionál" - a gy g-ként és d-ként is értelmezhető. A magyar ember tehát MAGos/MAGős, maggal bíró MADár, azaz repülni tudó - "égi ember". Ez utóbbira jó példa a Húsvét szigeti/Rapa Nui kapcsolatunk. Itt közismert az un. madár/madar/magyar ember kultusz. Rapa Nui <= Nagy/vén Apa. A rapanuik a "nagy apa" gyermekei. A főváros - egyetlen település - neve jellemzően az ősi Hanga Roa = Hunga Ria ! Tehát a madár igen sok vonatkozásban magyar > gólya madár - gój magyar.
A táltos paripára - a megtáltosodott emberre - utaló mén szavunk számos nyelvben embert/férfit jelent. A MÉN az alapja a mennynek is. Menny-ország valójában táltos-úrság, Magyar/madár-ország/úrság - ÖrMényOrszág = táltos/okat/ őr/iző/ úrság. Ménes/fáraó = mén ős, Mínos szintén. A nemes < is mén ős csak meg lett fordítva a men. A szócska nem "értelmezése" utólagos.
EgyIptom - Egy Isten. A fáraó az az ember aki az életFÁRA jÓ. Nem ley hanem < jel vonal a földi energia vonal. Az OM - jelentése végtelen forgás - számtalan szóban ott van. Az ál-OM pl. a "hamis"/illuzórikus körforgás, míg a lát-OM-ás a tudat alatt LÁTott ÁSatag, de valódi körforgásból való KÉP. Tehát lényegi különbség van a 2 dolog között.
Az inka területen rengeteg magyar vonatkozás van. Virakocsa is feltehetően eredetileg VilágŐs névre "halgatott". Kinek egy Amaru Maru/Uram Uram nevű helyen van a Hayu Marca/Hajóm Arca, vagyis "lélektükre". Az utolsó inka-leszármazott szabadságharcos vezér kinek neve Tupac Amaru < Uram /add/ a Kaput is erre a csillagkapura, átjáróra utal. Sajnos Tupac Amaru 1782-ben még nem tudott elrezegni a végső soron magyar-gyűlölő szemita "spanyol-osztrák" habsburg-pribékek elől.

Hirosima = Hierosolyma, Nagasaki = Ika sagan/sogun. Az erdélyi Ikafalva várát egy Ika/=AKI/ nevű - a médiában mára már "gonosz" sárkánynak titulált - repülő táltos madár/magyar király lakta. AKI - természetesen - közel és távol segítette anno az embereket.
A latin-betűs teljes magyar abc 44 betűt tartalmaz. Ezt direkt alakították így a betű, szám-mágia céljából. A minden egyes betűhöz tartozó számmal un. "gemátriát" alkottak. Például a 111 = FA - vice-versa. Aztán ehhez jön a numerológia és betűjátékok. Például a bibliai 153 hal köztudottan a "9-es" Halak-korszakbeli ember aki Jézus, illetve tanítványai által "kihalászatott". A NŐ/Noe pedig Eon-ként, One-ként, Neo-ként is szerepeltethető. ATON/NATO - USA/ŐSA /A=kezdet/ - DOG < GOD - DINO/ODIN - NIKÉ - SandOr/HomokArany stb. A 72/=9/ az un. Ozirisz, a 64/=10=1/ pedig az un. Hórusz-szám. Lásd 64 magyar vármegye. A 10 - naprendszerbeli - stáció vége a kezdet is egyben - 10=1. Ezután a 11 már az újbóli 2ős ELEVENségre való jutás /11=2/. A 17 a szíriuszi-orioni lélek-halászatra utaló szám: 1+2+3+...+17=153=17x9. A 23 az emberi DNS kromoszómapárjai /2x23/ révén a tudásra utaló szám. A 33 az emberi csigolyák száma - ahol a kundalini felkúszik a gerinc mentén koronacsakráig. Jézusra vonatkoztatva un. /táltos-avatár/mester-szám amit a szabadkőművesek kisajátítottak és előszeretettel használnak. A 38 az un. AnuBis/2ős Anu kapuőrző szám - a macska DNS-ére utalva /19x2/. A 42 a szivárvány/teljes spektrum foka - 2ős-szivárvány=84 - a szív árván-lévőségének a megélése a lélek-megújulás során. 666=szén-ion-alapú létezés teljes megélése - "pokoljárás". 144000 = 1 baktun napjainak száma, a Bibliában az un. "kiválasztott" elragadtatásra kerülőknek a száma. A 141414-es szám viszont már a szilícium-ion alapú létezés száma. 500 az un. főnix-szám, ilyen időközönként repül ki a főnix-madar a kalitkából, jön egy helyi, esetenként - végidőfordulón - globális, naprendszerbeli megújulás. Alfa/A/Kezdet, Omega/Z/Vég - vég és kezdet/metamorfózis/10 és 1 = 101, vég + kezdet/újjászületés/10+1 = 11. Kocka = Föld, rózsaszín kocka = az a Föld ahol a szeretet uralkodik. Az ibolya/lila szín a feltámadást jelképezi - lásd "püspöklila". 4x11=44 /abc-mesterszám/, a 4x11-es oldalú 4zet egy stilizált kocka/Föld - így a magyar abc-vel a "földi mindenség" gemátriásan kifejezhető.


***

SZN gyűjtése:

Magyar Adorján: Ősműveltsége alapján

ÉV-EVÉS-ÉVES (a „sumer” őskirályok hosszú életkorának magyarázata)
népmesék: „nálunk egy nap egy esztendő”

SZEM/SZAM-MASZ/MESZ-MAG/MEG
Őseinknél az egység, a magány hímségként, a számosság nőiségként volt fölfogva.
MAGány-MAG (meg-meggy-mag)
SZÁMos-SZEM (búza kalász, búza szem)
Nő-Növény-Növevény-Növekedés
SZEMérmes (lezárt szem)
SZEMere törzseink legfőbb szent állata a MÉH/MÉHek, melyek SZÁMosságot képeznek ugyanúgy, mint a búzaSZEMek.
MÉH-anyaMÉH
A lélekszikrákat MÉHeknek tekintették az egyiptomiak. A nőiséget jelképező hosszúkás SZEM alak a Nő MÉHe. E hieroglif egyiptomi neve MEHi volt.
A SZEM vagy női a nemi rész SZEMérem ábrázolását népművészetünkben többféleképpen látjuk.
alvóan – (lehunyt búzaszemhez hasonlóan (SZEMérmesség))
SZEMbogárral – ébredő SZEMként

Az örökkévalóság jele: KÖR
KÖR – KOR – KARIKA – KERÉK – KORONG – KÖR-ŐS
(KÖRbejár – KERing – KORszak)
KIRÁLY – KI-RA – KORONA – KARIKA
KÖR – KEREK – KERÍTÉS – KERT
KAR – KAROM – KAR-ÓM – KARC
ÖRÖK – ÖREG
ÖRÖK = URUK
ÚR = KÖR
TEKER – TÜ-KÖR – TÜKÖR

SZEG – SZÖG – SZIGony – SZEGlet – SZÖGlet
SZÉL – SZELLŐ – SZÁLL – SZÁLLONG – SZELLEM
LÉG – LÉLEK – LÉLEGZET – LÉLEKZET – LEVEGŐ – LEBEGÉS – LIBEGÉS
ZIKKURAT – CIKURAT – CSIKART – CSAVART – CIGURAT – CSIGA
TÜNDÖKÖL – TÜNDÖRÖG – TÜNDÉR – VILLŐ – VILÁGOS – VILLOG – VILLÓZIK
KÚP – KUPAC – KUPA – KUPAK – KUPOLA – KOPONYA – KOPPÁNY – KOBAK

MAG – MEGGY – MOGYORÓ
megfordítva
GUMÓ – GÜMŐ – GYÜMÖLCS – GOMOLYA – GOMBOLYAG
GÖMB – GOMB – GOMBA – GOMBÓC – GÖMBÖLYŰ – GÖB - GUBÓ
megfordítva
BÖG – BOG – BOGYÓ – BUGA

ILONA – ÉL-ANA – ÉL-ANYA – ÉLET-ANYA
ÉL – ÉLŐ – ELŐD – ELSŐ – ÉLEVE – ÉLEVEN – ELEVEN
ÚR – URUS – URVUS – ORVOS
ÉR – ERED – ERDŐ – ERDET

HAL – HALNI – SÜLLYED – SÜLLYEDNI
AL – ALSÓ – ALVILÁG
HAL – HALSÓ – AL – ALSÓ – ALVILÁG – HALVILÁG
HAL-ÁL

..............
Baráth Tibor A Magyar Népek Őstörténete alapján
Magar-Makar-Madar
Magari-Mahari-Mazari-Magyari
Magi-Madi-Maari-Maori-Mauri
HungARI-MagARI-HungARIA-MagARIA
URI-ARI-ARIA
TOURAN - TO-UR-AN-I azaz Tó-ÚR-Hon-i
(„Irán vagy Erán az iráni tudósok szerint is Úr-Hon, azaz árja hon” )

Az Úr szó:
Úr-Ár-Rá-Ré
UR, URUK, NAP-UR (NIPP-UR), KIS-UR, SZEM-UR (SZUMER), AZ-UR (ASSUR), AR-BELA, AR-PAD…
HAPUR (Habúr), HETUR (Hét-Úr), KEMUR (Kém-Úr), SEKER (Székúr és Szekér), OSIR (Ősúr)…
OS-IR (Ős-Úr), ON-UR-IS (Hon-Úr-Ős)…

HUN (Hon)
HABAS-HAN (Habos Hon)
AK-SUM (Égszem)
ASZTART-ASZTORAT-ASZTUR (Eszter)
US-UR (Ős-Úr), AR-ES (Erős), URU-AS (Óriás)
EST-AN (Est-Hon, Isten)
MEN-AT (Mén Atya)
MEN-OMAN-AMEN-JAMEN-JEMEN (Mén, A Mén, A Mén, Jó Mén)
BELE, BEL, BELA, BAAL, BAL (Bél, Béla, Bál)
(A föníciai Arad nevű városban Bél szobrát úgy ábrázolták, hogy a bálvány hasára egy kör alakú ablakot szerkesztettek és azon át a belek alakját látni lehetett.)
THUT-MES (Tudó Mása)
OANNES (Hon-Ős)
HET-i-TA (Hét-földi)
HETTUS-HATTUS (Hét-Törzs)
HET-VARET (Hét-Városa)
MENHIR (Mén Hír)
CROMLECH-KROMLEK (Kör-Emlék)
PANNON (Pan-Hon)
ZAB-UR, SAB-UR, SAB-ÍR, SZABÍR
KINDU-KENDE (Kendős)
SEM-IRA-MIS (Szemúrmás)
SEM-IRA-MO-KARTA (Szemúrmás kertje)
THUT-THOT (Thudó)
MAKHERU UR (Magyar Úr)
MAT-AR NU (Magyar Nő)
PEREMUS, PIRAMIS (peremes)
………………………………………..
VAN-AN-ANU-ANKH
ZURVAN (AZ-ÚR-VAN) (A mágusvallás főistene)

................
Forray Zoltán Tamás: Árpád a Papkirály alapján

mester - magiszter
MAG-IS-TER – MAG-ISTÁR

ÉTEL - ÉLET
AVATÁR – AVAT-ÁR
CSAKRA – CSOKOR-RA
AR/ÁR – RA/RÁ – Ragyogás
MAG – MAGus – MAGas – MAGasztos – MAGam – MAGad – MAGzat – MAGia – MÁGlya

ÁRPÁD
ÁR – ragyogás
PA – Apa, Papa, Atya
D – kicsinyítés

KORONA – KÖR-RA-NA Az égő ragyogó KÖR
A KÖR-RA-t képviselte a KIR-RA

KAR – KÖR – KARÉLY – KÁRIKA
KÁRPÁT
KAR – ölelő védő kar
PA – Atya, Apa
TA – Táj, Ország