2014. január 27., hétfő

Az Éneklő Magyar Lány története

Magyar lány klipjére őrül meg a világ:


A virtualitás elleni kritika, vagy csak egy hatalmas ötlet? Szerintem mindkettő. Természetesen (szerencsére) ilyen real-time photoshop még nem létezik, de a klip kiváló munka.
Itt van az olvasnivaló hozzá:
http://444.hu/2014/01/21/hogyan-lett-egy-eneklo-magyar-lanybol-az-eneklo-magyar-lany/

És amúgy szép a portál kapu is...


2014. január 24., péntek

Még mindig fáj ahogy elmentél

Életünkben emberek jönnek
S dolguk végeztével mennek
Lenyomatok, tünemények,
Hullámformák, érzelmek,
Van hogy fáj távozásuk
Vagy rosszabb lenne maradásuk
S hogy le ne maradj semmiről
Itt egy reklám minderről:



2014. január 22., szerda

A magyar kultúra napján... 3+1

A magyar kultúra napja van - egy újabb mesterséges képződmény. Nem baj, attól még lehet neki örülni. Három a magyar igazság, és egy a ráadás, hát legyen akkor ez az ajánló is így felépítve. A művészvilág döbbenetes erővel tolja a képünkbe az ébredés generátorának számító kiváló szövegeket, és aki odafigyel, az meglovagolhatja ezt a Forrásból érkező hullámot, és lazán kiszállhat ebből a mesterségesen elbarmolt kócerájból. És aki még ennél is jobban figyel, annak feltűnhet, hogy ugyanarra a fő gondolatsorra van felépítve mind a négy dal: a Szabad Akarat és az Isteni Terv különleges összeforrására...
No és ezen a napon, első körben - utalva az előző "Elb@szott világ" c. írásra is - mi sem lehetne aktuálisabb,  mint hogy a XXI. sz-i József Ati új számát küldjem szeretett adminunknak, - itt a közösség kellős közepén - "magányos" farkasunknak, Zplusnak, és mindenkinek aki szereti még lázad...


2014. január 18., szombat

A Hét időképe

Hétfő:


Kedd:


Szerda:


Csütörtök:


Péntek:


Szombat:


Nem tudom definiálni a "normális" kifejezést, de hogy ez nem tartozik bele, az tuti. És még csak szombat van... Semmi átmenet, semmi előjel (khm...), csak hipp-hopp 180 fokos fordulat egyik napról a másikra. Nehéz ehhez mit hozzá tenni, illetve kérem kapcsojja ki! 
(a fotók illusztrációk, nem én készítettem őket, de pont ilyennek láttam az eget az egyes napokon) 

Még egy adalék: nem tudom feltűnt-e valakinek, hogy az időjárással foglalkozó hivatalos és nem hivatalos oldalakon mindig csak az aktuális, és a várható időjárásról lehet információt szerezni, viszont a múltról nem. Nem lehet a tegnapi, vagy az elmúlt heti időjárást megtekinteni ezeken a honlapokon. Még az elvileg "független" időképen is csak annyi olvasható, hogy 

"Kedves Látogató!
Archívumunk tartalma a továbbiakban kizárólag észlelőink és automatásaink számára érhető el.
"

Értem. Aki észlelő, de nem akar regisztrálni, az le van szarva. Illetve dehogy... Miért is van ez? Nehogy elkezdjünk elméleteket összerakni?  Nehogy összeálljon egy kép, egy időkép az istenadta nép fejében, és még a végén meg találja keresni a "bolygómérnökségi" tagokat néhány kellemetlen kérdéssel? 
Nem. Nem megyek el a jövő hét szombati tüntetésre, mert egyrészt nem akarok már megint valami ellen küzdeni - főleg abban a témában, ahol már az ellenerő ellen is megjelent egy ellenerő - , másrészt vélelmezem az "állj az élére" effektust, ezért inkább csak ezzel a kis bejegyzéssel járulok hozzá. Mindenesetre szó mi szó, ami sok, az már sokk.... 
Vagy, csak nem értjük már megint mi miért van...


"Előzmények":

Az igazság szubjektivitásáról a háárpolás és kemtrélezés tükrében
http://mazsolameseszoba.blogspot.hu/2012/05/az-igazsag-szubjektivitasarol-haarpolas.html

Védőpajzsot készítenek a tudatváltás ellen??
http://mazsolameseszoba.blogspot.hu/2012/11/vedopajzsot-keszitenek-tudatvaltas-ellen.html


2014. január 15., szerda

Lazuljunk: Dido - No Freedom

(imádom a Didoban testet öltött természetes és szép megnyílvánulást)


No love, without freedom
No love, without freedom
No love, without freedom
No freedom without love

Nincs szerelem szabadság nélkül
Nincs szerelem szabadság nélkül
Nincs szerelem szabadság nélkül
Nincs szabadság szerelem nélkül

(...és szép ez a dal is, és milyen igaz! Mert hiába a szerelem, ha görcsös kötődésé, vagy féltékenységgé válik. Egy bizonyos pontig hagyni a párunknak a szabadságot, az igazi szerelem így működik. És a kifordítottja is igaz, hogy valóban szabad csak a szerelemben teljes ember lehet...)

2014. január 10., péntek

A januári virágzásról, és a tőlünk nem független körülményekről


Volt itt egy kis vihar a biliben. Vili?
Mármint nálam. És ezáltal a világomban is volt. Egy kicsit lecsúsztam. Valahová... Talán feltűnt egyeseknek, hogy az utóbbi hetekben nem voltam túl aktív, vagy ha meg is jelentem a virtuális dühöngőben, nem voltam túl finom. Elég nehéz időszakom volt mostanában, családi ügyek és munkahelyi állapotok miatt - legalábbis erre fogom, persze nyílván tisztában vagyok vele, hogy ezek a "körülmények" tőlem nem függetlenek, sőt... de mégis úgy éltem meg ezt a hullámvölgyet, ezt gödröt, hogy "már megint mik történnek velem?!" 

Azt érzékelem, hogy az amit Adamus világáról / tanácsairól olvastam, bár teljesen tudok vele azonosulni elméletben, de valahogy gyakorlatban időnként egyre messzebb kerülök tőle. Olyan mintha egy centrifugában lennék, és amikor már majdnem elérem a kijáratot, akkor valami (pl. egy hír a politikából) visszaránt, és kezdek elölről egy újabb kanyart... :) Nem jó ez így (legalábbis nekem nem jóként jelenik meg), de biztos megvan az oka, annak, hogy még mindig "itt" vagyok, és nem sikerült átlépnem "oda".

Kipróbáltam Adamus búrás játékát, miszerint azokat a dolgokat, melyeket nem szeretek, ellenkezek velük, nekik feszülök, próbáljam meg beemelni a saját "búrám" alá, azzal, hogy "ez is én vagyok". Valamikor nem sikerül, és marad az energiafeszülés, de van amikor egész jól megy, és befogadom. Ez az "ez is én vagyok" mondat nagyon sokat tud segíteni akkor amikor éppen utálok valakit/valamit... de van amikor ez a befogadás (vagy elengedés?) nehezen megy, ilyenkor jön a vihar, majd utána a teljes kiégés.




Úgy tűnik, hogy nekem egy energetikailag is felfokozott, túlpörgött, nagyon aktív, kiáradó időszak után, annak csúcspontján van igényem egy megállásra, lecsendesedésre, kifújni magam. És ezt valamiért egy negatív hullámgörbének élem meg. Szabályszerűen kiégek. Ilyenkor összeszaladnak a felhők a fejem felett, és sötéten befordult állapotba kerülök. És persze "ahogy fent, úgy lent", és "ahogy bent, úgy kint" - ilyenkor a "külső" körülményeimben is megjelenik ez a zivatar, mondanom sem kell, hogy a környezetemben is megjelent egy csomó befordult ember. Valószínűleg ezzel semmi baj nincs, ez természetes. „Aki kívül keres, az belül talál, aki belül keres az meg kívül”. És ez nem rosszabb vagy jobb, másképp aktív-passzív, másképp fedezi fel ugyanazt a dolgot és ez a kettő (kint –bent ) ugyanúgy hat egymásra és ugyanolyan harmonikus áramlás lesz belőle a végén szerencsés esetben. (az elején persze lehet ilyen centrifuga, ping-pong labda feeling, amíg egyenlítődik ki…) És ezzel a centrifuga, "egyszer lent egyszer fent" állapottal kapcsolatban még az időjárás is érdekes. Hétfőn napsütés, tisztára tavaszi kikelet, kedden meg köd, cuppogó nedvesség, sár, tiszta „öngyilkos feeling” idő. :D Mintha még az időjárás is ezt mutatná, nem? Egyik végletből a másikba.
 
És itt érkeztünk el egy konkrétan vizsgálandó példához. Egy kedves ismerősöm küldött nekem két fényképet, mert úgy gondolta, hogy ezek fognak néhány gondolatot szülni bennem. Nem tévedett! :)
Jöjjön az első kép!


A képen látható kajszibarack fa a barátom kertjében van, és néhány nappal ezelőtt készítette. Azért az gondolom mindenkinek lejön, hogy itt bizony egy rendkívül fura dolgot láthatunk. Az öregek sem láttak még ilyet. Állítólag utoljára az 1700-as évek végén történt ilyesmi...

A képen látható januári virágzással kapcsolatban vegyes érzelmeim vannak. Első körben a földhözragadottabb énem azt mondja, hogy "basszameg, idén is drága lesz a pálinka!" :) - mert ugye ha más most rügyeznek és virágoznak a fák - mert bekapták a decemberi jó idő csalit, viszont februárban lefagynak - akkor bizony itt tavasszal nem lesz bő virágzás, és később termés sem. A belsőbb énem szerint viszont tényleg rendkívüli időket élünk, ezt érezzük mindannyian, és az ilyen jelekből még azt a következtetést is le lehetne vonni, hogy "hű! meg ha!" - most aztán virágba borul a világ. És innentől már csak kérdezni tudok: ha tőlünk nem függetlenek a körülményeink, akkor ez a januári virágzás mit jelenthet? Mit mutat meg belőlünk, milyen változásra utalhat ez? Vajon ez az üzenet csak nekünk magyaroknak szól?

A másik kép:


"Hálás vagyok az összes bonyolult embernek, akik az életem során pontosan megmutatták, hogy ki nem akarok lenni"

Ezzel a képpel kapcsolatban az az első meglátásom, hogy ez csak egy féligazság (féligazságok korát éljük!) és ezt kiválóan érzékelteti ez a félszemű reklámarc is. A másik meglátásom - és ezt mostanában többször hangoztatom is - hogy a világ olyan mint egy tükör: megmutatja milyen vagyok. Milyen az a személyiség amit felépítettem magam köré. Ez minden pillanatban érvényes igazság, és számomra ez nem valami vallási hitrendszerből ered, hanem személyes meggyőződésből. Ha bal lábbal kelek, és mindenkivel morcos vagyok, akkor azt fogom észrevenni, hogy az egész világ morcos velem. Ha mindenkire egységesen sugároz a szeretetem (mint pl. a Napé), akkor mindenki szeretni fog. Ez ilyen egyszerűen hangzik, csak megcsinálni nehéz. :)

Tehát a szöveg, ami a kiscsajos képen van szerintem csak féligazság, mert mivel mindannyian része vagyunk az Egyetemes Tudatnak, nem vagyunk függetlenek a "körülményektől", minden mindenre hatással van, és ezért bármilyen számunkra furcsa/unszimpatikus/akármilyen emberrel is hozzon össze a "sors", az csak azt mutatja meg, hogy én jelenleg milyen vagyok, vagy mi van bennem ami analóg ezzel. Nekem nagy segítség sokszor az a fajta tanítás, mely azt mondja, hogy ha állandóan a saját kis búrámon kívülinek érzem a körülményeimet, és állandóan ellenkezek az hatásokkal, történésekkel, személyekkel, a világgal szemben, akkor állandóan háborúzni fogok (háborgok - magyar nyelv csodái!), ha viszont bevonom a saját kis búrám alá ezeket a "külső" dolgokat, azzal a felszólítással, hogy "ez is én vagyok", akkor egycsapásra mindent másképp látok - egyből kikristályosodik, hogy ezek a dolgok eddig miért okoztak ellenérzést bennem, hol van bennem ezeknek a megfelelője, tükörképe. Például ha látok egy padon fekvő hajléktalant, és elítélem, hogy miért nem dolgozik, akkor őt a világomon kívülre helyezem, (ami egyébként egy kvantumfizikai paradoxon, mivel nem lehetséges!), ha viszont bevonom a búrám alá, akkor rögtön látni fogom, hogy van bennem is egy olyan rész, amelyik szinte irigyli azt a semmittevő nyugalmat, azt a naplopó életmódot, azt a már semmivel nem törődök felfogást, amivel ezek az emberek rendelkeznek. Persze ez nem jelenti azt, hogy azonosulunk az alkoholtól, hányástól bűzlő, szakadt ruháival, mindössze azt érzékelem, hogy abból a lényből, amivé ez az ember vált, bennem is van egy apró rész. :) 

Vagy amikor éppen azon dühöngök, hogy A  Cég 4 év alatt 900 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert , amiből ... nos... vélhetően néhányan igen jól jártak, akkor bizonyára csak a bennem lévő korrumpálható jellemrész érez némi igazságtalanságot: "engem kihagytak belőle!" :) 
És ezt legyűrni nem kis teljesítmény! Vannak időszakok, amikor az embernek minden percben újjá kell születnie, hogy ép ésszel túlélje a következő pillanatokat.

Nos, ilyen "időszakon" (fejlődésen?) vagyok túl, és ilyen gondolatokat szült ez a két kis kép! :)


2014. január 7., kedd

Féligazságok Kanadából...

FRISSÍTÉS! sevaster-nek köszönhetően magyar felírattal is megnézhető immár az interjú 
(köszönet érte!):



És, hogy miért csak fél? Mert materialista felfogásban - kigúnyolásnak álcázva, - csakis félni lehet az igazságtól  - ezért féligazság. Ezek az "idegen" arcok nem idegenek, hanem mi magunk vagyunk egy "későbbi" kivetülésünkben - attól függően ki milyen úton megy tovább a jelenben. Mivel az "idő" nem létezik, minden egyidőben van jelen, ezért ebben a spirálisan táguló-mélyülő Egy Időben létezik a "múltunk", a "jelenünk", és a "jövőnk" is egyszerre. Ha tehát legközelebb UFO-t látsz, ne ijedj meg - lehet, hogy csak a "jövőbeli" éned az... s lehet azért jött, hogy elmesélje mekkora gyökér voltál, hogy nem hallgattál a Mazsolára... :)





2014. január 3., péntek

Napiszer 2014. január

Januári társalgó: mindent bele !
 
 

(a képen kétarcú Janus- egyik arca a múltba réved, a másik a jövőbe tekint..)