2013. május 29., szerda

A Voyager-jelentés


Paul Random hétfő hajnalban a szokásos módon dühösen csapott le a mobiljára, és a szokásos módon nem sikerült elvétnie a "szundi" gombot. Idegesítette, hogy sosem sikerül pont a megfelelő pozícióban megkoccintani a képernyőt, ráadásul mióta érintőgombos készülékre cserélték mindenki telefonját a hivatalban, azóta még az a jó öreg megnyugtató kattanás is eltűnt a "gombok" használata közben, mely a sikeres műveletet volt hivatott jelezni a sötétben matató ujjaknak. Tíz perc múlva természetesen újra megszólalt az a már zsigerből meggyűlölt dallam, és Paul úgy látta jónak nem kísérti tovább a sorsot, így is késésben volt. Megpróbált a lehetőségekhez képest halkan kiosonni a hálóból, nehogy felébressze Emily-t. No persze, Hanna és a kicsi Bobby iskolája egy köpésnyire volt, így hát általában még aludtak, mikor Paul már javában váltogatta a sávokat a sztrádán. Sokszor kacérkodott a gondolattal, hogy inkább ő marad itthon a gyerekekkel, és Emily megy vissza a mókuskerékbe, de túlontúl szerette a munkáját ahhoz, hogy csak úgy abbahagyja. Csak ezek a hajnali kelések ne lettek volna! Paul felkelt, s úgy döntött ma nem borotválkozik. Kiment a konyhába, ahol az automata már javában főzte az isteni illatú kávét, amely még attól függetlenül is megőrizte a tökéletesség illúzióját, hogy Paul tudta: a csomagolásban található őrlemény forrása sosem járt Brazíliában. A szokásos reggeli rutin elvégzése közben jutott eszébe, hogy hivatali teendői mellett ma egy fontos találkozója is van az űrkutatási részleg egyik vezető tervezőjével, igaz Ben még nem tud erről... Reggeli után Paul Random nyurga termetéhez képest fürgén és tettrekészen autójába huppant, és már száguldott is a belváros irányába vezető felhajtón. Az űrkutatási hivatal ugyan adott a családias látszatra, de azért nem jutalmazták agyon a későket.


2013. május 26., vasárnap

Távozz tőlem Retek-klub!

Rövidhír: elmenne a zertéel klub, a Római Klub csatornája?

"Elfogadhatatlannak tartják a reklámadó bevezetéséről szóló törvénytervezetet a legnagyobb hazai kereskedelmi csatornák. Az RTL Klub azt sem zárja ki, ha a javaslat jelenlegi formájában megvalósul: elhagyják Magyarországot."
További részletek: http://kuruc.info/r/2/112703

Pont a zertéel menne el? A polip egyik karja? Ugyanmár. 


A zertéel tulajdonosa a Bertelsmann multinacionális média társaság, melyet nagyrészt a Bertelsmann Foundation birtokol, amelyet meg a Mohn família alapított, amelynek története minimum a XIV.századig megy vissza - legalábbis ennyit tudni publikusan. Ismert, hogy egyik legismertebb családtag, Liz Mohn kisasszony meg a Római Klub oszlopos tagja. A Római Klub meg az "illóolajosok" egyik karja. Szóval azok, akik abban reménykednek, hogy a polip egyik karjának cége (az RTL) rövid időn belül távozni fog Magyarországról csak mert a helyi lakájkormány (a polip másik karja) bedobta a köztudatba a reklámadó tervezetét, elég naívak. Itt egy rövid 20-as lista, hogy nagyjából miben is érdekeltek ezek a srácok, és ráadásul ha hinni lehet a pletykáknak ezek az "illóolajosok" még mindig csak kb. a piramis 2/3-a magasságában tanyáznak, nekik is vannak főnökeik. Ha távozni is fognak annak két oka lehetséges:  
1. A távozás része a Tervnek, és számunkra valami még szarabbat készítenek elő.
2. Lelépnek erről a bolygóról.
Na nem mintha nem örülnék neki, hogy távozik az egyik agymosó médiafelület hazánkból, de egyelőre sajnos egyik verziónak sem látok túl nagy esélyét, de hátha kiforrja magát majd ez (is).




Persze  az is lehet, hogy ez a fenenagy ködbe burkolt, legyőzhetetlen mítoszba ágyazott háttérhatalom is csak egy rossz vicc, meg azok is akik ezen a témán izgulva posztolják tele a fészbukot (a polip újabb karja), meg az ébresztős blogokat (a polip újabb karja). Én nem bánom ha valaki erre recskázik, de ha szabad javasolni, ne vegyük túl komolyan ezeket a faszkalapokat. Jöhetnek ezek akármelyik dimenzióból vagy galaxisból ők is csak ugyanúgy szereplői ennek a játékteremnek, és megmondom őszíntén én már kibaszottul unom a tevékenységüket. És amúgy is, van még egyáltalán nekünk ezekkel a tagokkal dolgunk? Van még ezeknek itt dolguk? RTL Klub, Római Klub, ilyen páholy, olyan páholy, rettenetesen unalmasak már, túl van "értékelve" a negatív pólus, ideje átrendeződni. Remélem lassan szedelőzködnek, és akkor tényleg elhúznak innen. De ha ez meg is történik hamarosan, az tuti, hogy nem egy új - ő általuk kitalált - adónem miatt lesz... Ennyire azért ne legyünk naívak... :) 

2013. május 25., szombat

Erő és egyensúly

(ajánlom ezt a kis eszmefuttatást végigküzdeni, - különösen mert pont a minap ütötte fel a fejét némi vicces "hím-soviniszta" felhang, - s bár nem rezgek minden sorával, különösen azzal a sugallattal, ami Istent férfi princípiummal "ruházza" fel, de azért a rávezetések és a gólok intelligensen elbűvölőek - M.)


Férfi princípium (Erő és egyensúly) 

Amint a korábbi bejegyzésekből már kitűnhetett, úgy általában a jelenkori „tudományt” nem értékeljük magasra. Méghozzá remélhetőleg nem az ostobaság olyan kézenfekvő motivációja miatt, mely a helyzet leegyszerűsítése végett bármit szívesen leértékel annak ismerete nélkül, hanem alapos, a tudományon kívüli, a tudományt is magába foglaló okkal. Ezzel együtt ismerjük a tudomány néhány olyan megnyilvánulását, melyek érintenek lényegi kérdéseket, bár következményrendszerük nem feltétlen végiggondolt művelőik részéről. Ilyen lényeget érintőnek gondoljuk a fizikában a termodinamika második főtételét, mely szerint: Spontán folyamatok esetében a magukra hagyott rendszerek entrópiája csak növekedhet. Kissé közérthetőbben ugyanez: „Egy magára hagyott termodinamikai rendszerben az intenzív állapotjelzők eloszlása homogénné válik, vagyis a rendszer egyensúlyi állapotba kerül.”

A tétel jelentését nem igazán tökéletes hasonlattal körülbelül úgy kell elképzelni, mintha vennénk egy ma nyüzsgő világvárost (pl. NY), amiből valamitől (pl. egy neutronbomba) minden élőlény kivész, majd erről az elhagyott városról egy panoráma fényképezőgéppel, adott helyről 10 évenként pillanatfelvételt készítve, mondjuk százezer év után gyorsított filmként lejátsszuk az összegyűlt képeket. A filmen az eredetileg toronyházakkal sűrűn szabdalt terület folyamatos kiegyenlítődését figyelhetnénk meg, mígnem egy homoksivatag látványa tárulna elénk. Vagyis, külső ok hiányában (pl. egy hangyaboly), csakis kiegyenlítő folyamatok működhetnek, és a terület homogenizálódik. Bármilyen inhomogenitás megjelenéséhez külső okra van szükség.


2013. május 22., szerda

A tudomány felfedezi a Teremtőt 9. rész - tudományos forradalom küszöbén

Avagy vissza a gyökerekhez. Ezúttal - kommentár nélkül.




A természet IQ-ja




Élő mátrix





dr. Eben Alexander idegsebész utazása a Tudatban


(A magyar fősodratú média természetesen elég szkeptikusan fogadta a szakember könyvét, de ez nem számít.)



(Egy másik érdekesnek tűnő könyv a témában (nem olvastam)): 

http://www.eternea.org/


2013. május 19., vasárnap

MENNYbemenetel helyett MENNYiség

Pünkösd alkalmával a Szentlélek kiáradását ünnepeljük, és a mennybemenetelt. Rádöbbentem, hogy e kettőből - már mint a kiáradásból és a menny(iség)ből - mi is kapunk folyamatosan, csak nem biztos hogy úgy és annyit, ahogy szeretnénk... Egy zenész barátom nemrég keserűen azt mondta, "annyi zene van már, hogy nincs értelme újakat írni". És milyen igaza van! Elárasztottak minket zenével, a létező összes stílusban. A zenekarok száma konvergál a végtelenhez, a zeneszámok száma viszont egyértelműen végtelen + 1 ! De nem csak a zenével van így, hanem túlcsordulásig vagyunk filmekkel, könyvekkel, újságokkal, játékokkal, telefonokkal, kütyükkel, gyógyszerekkel, élelmiszerrel, édességekkel, üdítőkkel, gasztronómiával, főzős műsorokkal, pucér nőkkel, szórakozási termékekkel, vég nélkül sorolhatnám, de egy a lényeg: a szeretet kivételével:

MINDENBŐL KURVA SOK VAN!!!

A TESCO feltöltött árusorában állva, nézem a tömött árucikkek hadát, elgondolkodok... Gyerekkoromban volt három fajta csoki, BALATON, SPORT, NÉGERCSÓK, slussz-passz. Elég is volt nem? És még íze is volt... Most nézz be az édesség sorba! Borzalmas! Annak idején kétféle tisztítószer létezett, bőven elég volt mindenre. Most nézd meg a vegyi áru kínálatot! Egy szó jut csak eszembe: Ijesztő! Kell ez nekünk emberek??? Írtam erről egy verset is korábban "Tárgyaim" címmel, az akkori katasztrofális helyzet természetesen azóta erős visszaesés után sokat romlott. A távol keleten épp most készítik a világ legnagyobb hajóját, mely 18000 (!) konténert fog szállítani Kína és az EU között... Fasza.




De nehogy azt higgyük csak tárgyakkal halmoztak el minket, nem, ilyen könnyen nem ússzuk meg. Csurig vagyunk "információkkal", hírekkel, szakértőkkel, vallásokkal, háborúkkal, ezotériával, elméletekkel, teóriákkal (egy nagyon okos faszkalap már odáig jutott a diplomák begyűjtésében - újabb mennyiség a minőség helyett!!!, - hogy pallérozott elméje már kioktatóan megkülönböztette - szeletelés!!! - az "elmélet" és a "teória" kifejezéseket, melyek szerinte nem ugyanazok...). Egyszóval folyamatosan lekötik minden figyelmünket, gondolatainkat és cselekvőképes kezeinket mindenféle haszontalan dolog olyan mértékű mennyiségével, mely "tömegcikk" alatt a felkészületlen létező megroskad - és ami még fontosabb (számukra): itt ragad. Szellemileg is és fizikailag is.

"Ez itt a pokol Uraim"



"Ez itt a pokol Uraim.. higgyétek el.. vagyis.. itt várhatunk, mig a szart is kiverik belőlünk, vagy küzdhetünk, hogy kijussunk a Fényre és ott is maradjunk..."

Kezdek hinni Al Pachino-nak. Mennyország helyett mennyiséget kaptunk, az anyag és a gondolatleterhelések olyan mértékű illúzióját, ami már egyáltalán nem állhat messze a pokol fogalmától. És erős a gyanú, hogy ekkora szemétdombbal körülvéve igen nehéz lesz meglátni a mennyország kapuját... Tán ez a terv elvtársak? A MÉRTÉK és ÉRTÉK helyett MÉRTÉKTELENSÉGET, és ÉRTÉKTELENSÉGET kaptunk a nyakunkba, élvezeti cikkek formájába becsomagolva, és csak aki nagyon résen van veheti észre a csomagolásra rajzolt térképet, mely biztosan nem a mennyországba vezető utat ábrázolja, mint ahogy a láblécbe írt apróbetűs rész sem:

"Mindezeket neked adom, ha leborulva imádsz engem"

Ismerős? Hát nem pont itt tartunk a regényben megint?

Egy dolgot kifelejtettem a felsorolásból, pedig lehet, hogy ez a válasz mindenre: az ember.  Lehetséges, hogy azért van mindenből egyre több, mert egyre többen élünk ezen a planétán? Félreértés ne essék, nem a fogyasztói társadalom hibáit keresem, mert ez már csak tünete valaminek. Én az okokat keresem, és attól tartok ez a ránk zúdított illúzió-tömeg - noha találni közte még szellemeset is - egyáltalán nem céltalan. Mértéktelen az az anyagi és "ál-szellemi" ragasztó, ami körülvesz bennünket, melyből piszok nehéz kikecmeregni, és mely húz lefelé mint egy örvény. Minél mélyebbre ássa bele magát az ember ebbe a virtuális valóságba, annál gyorsabbá válik számára az idő, nincs ideje semmire. Ezért siet, kapkod, hogy az illúziót le ne késse, és nem veszi észre hogyan zuhan bele a felgyorsult, önmagát felzabáló virtuális mélységekbe, míg végül fekete lyukká nem változik.Van belőlük elég a kozmoszban...

Ellenben ha távolodik valaki ettől a világtól, az időfolyam is lassul, mely spirálisan nyúlik bele az örökkévalóságba, és visszaemeli az embert az időtlenbe, ahol olyan jelen-lét, jelen-valóság várja, melyből a múlt és jövő is gyökerezik, és a VAN által minden lehetséges lesz számára. A probléma az, hogy az ember nehezen érti, miért lenne jó neki az ha kiüresedne, és fél elengeni azt, ami pedig őt tartja fogva - a nem létező kategória - és ami valójában a fél-elem kivetülése a benne is ott lévő Teljességből az Egyből.  



Hát ennyi a történet Pünkösd alkalmával, köszönöm ha elolvastál, és üdvözöllek, ha megértettél... Megfordítom a címet is: mennyiség helyett menny. De még ne menj, ha nem végeztél itt! :) 

Ajánló:
Meddig menjünk el a technológia fejlődéssel?

2013. május 15., szerda

A hiba nem a gyerekben van...

A nejem elment egy gyermekpszichológus előadására...
Én nem igazán csippantom ezeket a régebbi nevükön lélekbúvárokat, újabb elnevezésükkel agytúrkászokat. Miért? Egyrészt azért mert az orvostudomány elmaterializálódásával ez a társtudomány is teljesen anyagiassá vált, azaz a pszichomókusok eszköztárából eltűnt a "lélek" kifejezés, és felváltotta a "psziché" meg az "elme" mint az embert alkotó összetevők kizárólagos szellemi része (azt már persze nem vizsgálják, hogy az agy ugyanúgy eszköz mint a test, és az létezés nem ezekből ered, hanem valami másnak az eredménye...). Másrészt azért nem kedvelem általában az ilyen megmondóemreket, mert ők is ebben a rendszerben tanultak, tehát feltételezhető hogy részben vagy egészben megfertőzte őket is. Na mindegy, azért mindig vannak kivételek, mint ahogy lentebb is látni fojguk. 


2013. május 12., vasárnap

Itt a bodzaszezon!

Remélem mindenkinek sikerült megszednie magát még a jégverés előtt bodzavirágból néhány zacskónyival! Mire is jó a bodza? No nem is azért kell, hogy olyan sztojkás módon meggazdagodjunk a bevételből, hanem mert isteni szörpöt lehet belőle készíteni, sőt a bátrabb felnőttek megpróbálkozhatnak némi forralással is... Én egész héten jártamban keltemben figyeltem az utak mentén szétterülő bodzabokrokat, hogy áll a virágzás, és úgy láttam jónak a hétvégén elérkezett a szüret ideje. Fogtam a nagyobbik csajt és nekivágtunk feltűzve a zászlónkra a "felfedezzük a világot" szöveget, és bicajjal körbejártuk a környéket. Ismert, hogy a bodzavirágokat nem szabad az utak melletti bokrokról leszedni, mert porosak és megszívták magukat kipufogógázzal, viszont a tapasztalat azt mutatja, hogy ezek az istenadta bodzabokrok leginkább az utak mellett szeretnek teremni, méghozzá kilométerekről világító hófehér tányér nagyságú leveleikkel csalogatva a keresőket. Ezért érdemes olyan utakon keresgélni, ahol alig van forgalom - nálunk a város szélén vannak ilyen magánutak, általában csak kerékpárosok használják gyakorlásra, versenyzésre. No, neki is vágtunk egy ilyen útnak, és egyszer csak egy kereszteződéshez érkeztünk, először elindultunk balra, amikor az úton előttünk hirtelen feltűnt a messzeségben egy gyerek, majd még egy, és még egy, aztán egy izmos apuka, majd egy anya és még ki tudja hány "member", aminek hatására úgy döntöttem inkább menjünk vissza. No nem is a létszám ijesztett meg, hanem a májushoz képest is túlságosan barnára sült bőrszín, ami az egész családot jellemezte. Hiába, békés ember vónék, és nem hinném, hogy az az egy szál metszőolló sokat számítana ezek ellen, ha gáz van.

Úgyhogy visszafordultunk, de nem bántam meg! A másik irányban is volt ugyan néhány vetélytárs, de azok csak békés nyugdíjasok voltak Skodával, és épp elég bodzabokrot találtunk arra is, de aztán újabb megpróbáltatásokon kellett keresztülvergődnie a csipet-csapatnak. Mivel a gyermekkori emlékek már megszépültek, így ismételten rá kellett jönnöm, hogy bodzát szedni nem könnyű! Egyrészt a bokrok általában nem túl megközelíthető helyen nőnek, pl. mély árokban, embermagas, bőrvágóan éles "szavanna" közepén, ráadásul a szebb virágtányérok mindig a 3-4 méter magas bokor tetején nőnek, de ezek még leküzdhető akadályok... Ami már sokkal durvább az a bokrok árnyékában megbújó éhes szúnyoghadsereg támadása, melyek felriasztva legszebb álmukból veszélyesebbek mint a sarokba szorított vadállat! Nem tudom máshol milyen a szúnyoghelyzet, de nálunk két repülős irtás ellenére is iszonyatos mennyiségű kolóniák születtek a belvizekben, és az áradó Tisza partján. És nem hogy csökkent a számuk, de még agresszívabbak is lettek attól a szartól... akarom mondani szertől amit kaptak, ráadásul a csípésükkel bejuttatnak egy csepp mérget is, ami ha lehet még sokkal irritálóbb "sebet" ejt a bőrön, mint a síma szúnyognyál. A vérszívók egy másik családja is képviselteti magát ilyen tájban: a kullancs. Mióta a lobbisták leszabályozták a ZEU-ban, hogy melyik méreggyár termékét lehet csak szórni, azóta valahogy nem sikerül kordában tartani az állományt

Apropó, egy kis kitérő: értekeztem már korábban, hogy a gyümölcsfákon ilyenkor megjelenő tetveknek vajon milyen szerepük van, és miért baj, ha írtjuk őket. Akkoriban arra jutottam, hogy "a tetvek azért támadják az új hajtásokat, hogy a fa ne oda pazarolja az energiáit, hanem a gyümölcsökre. Ezt az elméletet alátámasztja az is, hogy a tetvek általában akkor jelennek meg amikor a gyümölcs is, és általában csak azokon a fákon, ahol gyümölcs is van - viszont nem a termést dézsmálják, hanem az új ágakat." Ezt az elméletet még annyiban finomítanám, hogy lehet, hogy egy ennél puritánabb magyarázata is van a tetvek megjelenésének: szabályozzák (csökkentik) a fán lévő levelek mennyiségét, hogy a gyümölcsök megjelenésétől kezdve minél több napfényt a termés kapjon. Ezért úgy döntöttem, hogy ezúttal nem avatkozok bele a természet logikájába, ugyanis meggyőződésem, hogy mindenben megtalálható az ésszerű magyarázat, ha nem egyből ellenségként tekintünk a teremtés egy egy adott szereplőjére. De Istenem! Kérlek adj egy értelmes választ a vérszívók létezésére! Hol illeszkednek ezek az önvezérlő természet körforgásába? Békaeledel? Hát ez elég gyenge érv... Szerintem itt a vaskor végén (?) a vérszívók aránya már vészesen megnőtt, de nem csak a pocsolyákban és bokrok mélyén, hanem a hivatalok bugyraiban és a pénzintézetek mélyén is... Erre szintén várnék valami ésszerű magyarázatot, bár lehet, hogy csak annyi a dolgunk, hogy ne etessük őket, és akkor talán kikopnak...


No, de visszatérve a bodzára sikerült egy nagy táskával szedni. A teljesen kinyílt virágokat célszerű leszedni, és azokat is metszőollóval, nem tépve, hogy az értékes virágpor (lányomnak tündérporként adtam be...) ne hulljon ki. Az így begyűjtött virágokat érdemes otthon kiteríteni valahová, hogy az apró bogarak kimászhassanak belőle. A tetves ágakat inkább dobjuk ki. A neten rengeteg recept található a bodzaszörp készítésére, sok féle hozzáállást olvastam, én most ezt próbáltam ki, s a bennem kialakult vélemény a következő:
- Nem szabad megmosni a virágokat, mert pont a lényeget mossuk ki.
- Nem szabad tartósítószert (pl. szalicilt) használni, e helyett vannak természetesebb szerek (pl. borkősav)
- Lehet közvetlenül fogyasztható arányú hűsítő italt készíteni, de szerintem jobb elálló szörpöt főzni, és hideg vízzel, ásványvízzel hígítva inni. A helyes arány mindenkinél más. :)


Azt hiszem hogy nem csak a magam nevében beszélhetek amikor úgy vélem sok mindent újra kell tanulnunk. Egy bodzaszörp elkészítése némi gyűjtögetéssel és egy kis munkával gyerekjáték. A pitypangszirup elkészítése szintén nem egy nagy megpróbáltatás. De ugyanígy a tealevél szárítása, lándzsás útifű gyűjtés, gyümölcs aszalás, konyhakert termesztés, befőttkészítés, lekvárfőzés, stb. is mind olyan dolog, amit újra meg lehet tanulni, és alkalmazni. Ha nem akarunk teljesen rabjai lenni a fogyasztói társadalomnak, akkor igenis ki kell faggatni nagyanyáinkat, vagy utánaolvasni hogyan kell ezeket csinálni. A "fejlődő országok" lakói még nem vesztették el teljesen ezt a tudásukat, de mi itt a "fejlett" nyugaton már igencsak beszoptuk a globalizáció "jótéteményét", miszerint felesleges erőlködnünk, amikor nyugodtan elsétálhatunk bármelyik közeli hipermarketbe, és mindent begyűjthetünk egy óra alatt. A probléma csak az ezzel, hogy idővel már bármit beadhatnak nekünk "élelmiszer" címén, ami fasz tudja miből, fasz tudja hol, fasz tudja mennyi energiából és szennyeződéssel, és fasz tudja hogyan készült. Én igenis akarom tudni mit teszek a család elé az asztalra. Nem könnyű feladat, de talán nem lehetetlen. Legalábbis nem minden élelem esetében.

Ez a tegnapi, meggy nagyságú jégdarabokat verő eső azért rendesen betett mindenkinek, aki valamit is termeszt, a mi kertünk is eléggé megviselte, pedig már úgy örültem mennyi barack és cseresznye termett idén, és hogy milyen szépek a palánták, de hát ez van. Ez ellen nincs mit tenni, bele kell törődni, logikát ebben nemigen lehet találni. Természetanyánk sokat ad, néha elvesz, de azért szerintem igazából nincs okunk panaszra. 

2013. május 10., péntek

Gondolatok az kisfickóról


"Egyre szaporodnak a rejtélyek a tíz éve Chilében, az Atacama-sivatagban talált, földönkívülinek tűnő csontváz körül. Egy nemzetközi kutatócsoport most minden eddiginél alaposabb és részletesebb vizsgálatnak vetette alá a leletet, ellenőrizték a DNS-ét, nagy felbontású röntgenképeket és tomográfiás felvételeket készítettek róla, majd kielemezték ezeket. Az eredmények egyöntetűen arra mutatnak, hogy a csontváz gazdája ember volt, 6-8 éves, pár évtizeddel ezelőtt halt meg, és sokféle genetikai mutációtól szenvedett, ezért volt a normális 12 helyett csak 10 bordája, és nagyon fura alakú koponyája. Azt viszont továbbra sem tudják megmagyarázni a tudósok, hogy hogyan lehet, hogy a csontváz mindössze 15 centi magas."

Továbbiakban:

Eddig a hír, ezután nézzük a kötözködést! :) Kezdetnek rögtön feltűnő és eléggé szánalmas az az igyekezet, ahogy próbálják még ezt a nyílvánvalóan nem emberi leletet is embernek bemutatni. Istenem, ezek nem látták a Star Trek-et??

"Az eredmények egyöntetűen arra mutatnak, hogy a csontváz gazdája ember volt, 6-8 éves"

Egyöntetűen? Ennyire szegényes a kutatók fantáziája, vagy ez volt a mindenképpen kötelezően publikálandó végeredmény? Miért kellene mindenképpen embertől származzon egy humanoid kinézetű csontváz? Miért ne létezhetne akár ezer egymáshoz rendkívül hasonló testfelépítésű humanoid faj a végtelen világegyetemben, ahol azonos anyagokból - a periódusos rendszer elemeiből -, hasonló törvénykörnyezetben - fizikai alaptörvények -, és hasonló életfelépítési sémák - spirál-kibontakozások, víz és szén alapú létformák - mentén zajlik a folyamatos teremtés?
  
"A DNS-vizsgálat azt mutatta, hogy a lelet egy dél-amerikai eredetű, biztosan emberi, viszont a különféle mutációk miatt csak 91 százalékos egyezést mutat a referenciának használt humán genommal.”

"Biztosan emberi"? Hát ezt meg honnan veszik? Honnan ennyire biztosak benne? Pedig azt mondják a "tudósok", hogy "ember" volt, 91%-ban azonos a DNS-e az emberével. Azt persze nem mondják, hogy még a muslica is nagyobb arányban azonos az emberrel, nem beszélve a kutyáról vagy a csimpánzról. A majom és az ember DNS-e között csupán 1-2% különbség van. Sőt, miután megfejtették a kutyák DNS felépítését, kimondták, hogy 
- "A kutatók azt is megbecsülték, hogy a kutyáknak 19 300 génjük van, és szinte az összes kutyagén megtalálható az emberekben is."
- „Minél több fajt vizsgálunk, őszintén szólva annál kevésbé találjuk genetikai szempontból kivételesnek az embereket.

Szóval úgy néz ki, hogy az állatvilág és az ember között tulajdonképpen - bármilyen eltérőnek is tűnik a testfelépítés - genetikailag tulajdonképpen nincs különbség - viszont ebből meg az következik, hogy ekkora eltérést, mint a kisfickó esetében a 9% - nem tud mutáció okozni genetikai szinten. Legalábbis nem ezen a bolygón. És az is tény, hogy 15cm-es élő "működő", 6-8 éves "embert" nem igazán lehet elképzelni.





"Azt viszont továbbra sem tudják megmagyarázni a tudósok, hogy hogyan lehet, hogy a csontváz mindössze 15 centi magas. Törpeséget többféle genetikai mutáció vagy hormonzavar okozhat, a chilei csontváz esetében azonban egy ilyen ismert rendellenességre nem hasonlítanak a tünetek és a genetikai jellemzők"

Hát persze, dobálózzunk csak a mutáció és hormonzavar szakkifejezésekkel, hátha valakit meggyőznek, de azért nem olyan nehéz belátni, hogy ilyen jellegű - életképes! - eltérést nem okozhat genetikai hiba, vagy torzulás - mert egy ilyen lény életképtelen lenne, meg sem lehetett volna születnie, nem hogy 6-8 évig élnie (bár ez is kérdéses...). Fontos felismerni, amit a leletet vizsgáló tudós is hangsúlyoz, hogy a kromoszóma-vizsgálatok semmilyen ismert genetikai rendellenességet, átrendeződést, szindrómát, elváltozást nem találtak, ami ilyen fokú mutációt okozhatott volna - lélegzett, evett, működött a metabolizmus (anyagcsere) rendszere, stb. - tehát úgy tűnik egészséges volt a kisfickó, csak kicsi...  

A DNS kémiai szerkezete magában rejti az evolúcióban fontos szerkezetváltozás lehetőségét is, azonban nem szabad elfelejteni, hogy nem a DNS kémiai szerkezetében van a lényeg, hanem a tárolt örökítő és sejtfelépítő információban, amely információt (mint pl. az aminosavak felépítési sorrendiségét, mely a fehérjeláncolatot meghatározza) nem lehet semmilyen anyagi összetevőre lebontani. Ebből kifolyólag a kisfickó genetikai és kémiai felépítése nem csak a 9%-os eltérés vonatkozásában érdekes, hiszen ez tartalmilag eltörpül amellett, amit a DNS-ében hordozott információ képvisel, és ami ezt a - szemünket kiverő - embertől jócskán eltérő, de mégis humanoid testfelépítést okozta.

Szóval az én végkövetkeztetésem: a kisfickó nem mutáns és nem is ember, hanem egy másik bolygó szülötte.
Ennyi.

A kérdés ezek után csupán az, miért félnek ennyire attól, hogy beismerjék azt, ami egyértelmű? Mitől tartanak ennyire? Attól, hogy esetleg leíródik: nem vagyunk egyedül? Ez vajon milyen hatással lenne az emberiségre, és az "uraival" kapcsolatos álláspontjára? Lehet, hogy egy ilyen beismeréstől vérszemet kapna az ember, és nehezebben lenne tovább butítható? Vagy eleve ez a lelet az, ami a tovább butítást és a 3D-ben ragadást elősegíti?  

A zindexes manipulációt fémjelzi a cikk végén leírt terelés is:

"Latin-Amerikában többször találtak már nagyon fura, földönkívüli eredetűnek kikiáltott gyerekcsontvázakat, a legutóbbi híres eset 2012 decemberéből való, amikor egy 1000 éves temető feltárása során kerültek elő bizarr, elnyújtott koponyájú csontvázak Mexikóban. A szenzációs leletről kiderült azonban, hogy egy akkoriban elterjedt koponyadeformáló rítus áldozata volt a gyerek, nem földönkívüli vagy mutáns"

Persze, persze. Úgy "szeretem", amikor az ilyen jellegű, megmagyarázhatatlan, vagy szándékosan félremagyarázott (ezek teljesen hülyének néznek minket...) esetek után gyorsan bedobnak a cikk végére egy "másik" esetet, amiről hát persze kiderült, hogy nem az volt, aminek először gondolták, ezzel is sugallva, hogy semmi gond, itt is biztosan meglesz hamarosan a magyarázat.
Szánalmas.

Meggyőződésem, hogy a Folyamatos Teremtés azonos sémák és törvények alapján formálja az anyagot mindenhol az univerzumban, és ebbe a hasonló felépítésű "anyagba", azaz az energetikai illúzióba, burokba leheli bele az életet. Más élő bolygókon kialakult "evolúció" nagy vonalakban hasonló lehet a miénkéhez, a víz és szén alapú létezésformához - legalábbis a 3. dimenzióban -, ezért egyáltalán nem meglepő, hogy az évmilliárdok alatt a Folyamatos Teremtés, Tudatos Intelligencia, Isten, stb. ugyanazokra az "eredményekre" jut egy-egy "teremtés koronája" esetében. Szóval ez a kisfickó bár humanoid felépítésű, de részemről kizárt, hogy ember volt. De igazából nem is ez a fő kérdés, mert mint az egyik leginkább befogadó nemzet tagja, számomra teljesen elfogadott, hogy létezhetnek másképp kinéző intelligens fajok - a Teremtő másik megnyílvánulási formái - a világegyetemben, akik idelátogatnak, hanem inkább az a fő kérdés, hogy miért élt közöttünk ez a kisfickó, és mit tudhatott, amit mi nem.  



Az már csak hab a tortán, hogy a ggetlenség napja c. filmben is hasonló kis méretű (kb. 15-20 cm-es) idegen feszített csinos kis biopáncélban...



Valamint a Men in Black c. filmben is volt egy tök hasonló méretű kisfickó, aki egy mesterséges emberi fejben rejtőzött:





Szóval a filmek alkotói vagy tudtak valamit, vagy csak piszokul jól előrelátták a jövőt! :) 


2013. május 8., szerda

A Látnok




Nem tudom, hogy Solar Kid vagyok-e, vagy sem, mindenesetre a következő eset figyelemreméltó:

Tegnap elmentem ebédelni egy belvárosi kajáldába, ahol 750-ért adnak elfogadható kétfogásos menüt. Az étterem egy tipikus régi belvárosi ház pincéjében van - tudjátok milyen, téglaboltozatos alacsony födém, félhomály, dohos szag - s ráadásul a pince "L" alakban el is fordul, és nekem természetesen sikerült a legbelsőbb sarokban, leghátul leülnöm.

 
(a kép illusztráció)

Falatozás közben azon morfondíroztam, hogy milyen vicces lenne, ha mondjuk - tök mindegy milyen okból - kialudnának a lámpák itt, ahol eleve félhomály van? Elgondolkodtam, vajon milyen reakciókat váltana ki az emberekből a hirtelen támadt sötétség? Magamban mosolyogva arra jutottam, hogy valószínűleg befejezném nyugodtan az ebédet, aztán valami fegyvert (széklábat, recés tompa kést, stb.) szerezve megpróbálnék kijutni az őrjöngő tömegen. Azon is elgondolkodtam, vajon kialakulna-e valami ésszerű menekülési terv vagy vezérelv az emberek között, vagy mindenki mentené az irháját, és pucolna kifelé ahogy csak bír?

Hát mit ad Isten, - és gondolom ezen a ponton már sejthető mi fog történni - két perc múlva kialudtak a lámpák a pincében. Szerintem egyedül én mosolyogtam a vendégek közül, legalábbis az elején - méghozzá azon, hogy most vagy sikerült bevonzanom ezt a hülyeséget, vagy ráhibáztam a közeljövőre - de aztán
elhangzottak tipikus ilyen esetekre szakosodott tréfamesterek beszólásai: "jaj ne, már megint?" és hogy "hol vagytok?!" - melyek jókedvű kuncogást váltottak ki az emberekből. Már csak a "szabad a csók!" hiányzott, de szerencsére ez senkinek nem jutott eszébe. Ezután, - hogy fokozzuk a hangulatot - néhány másodperc múlva, mintha misem történt volna, bejött a belső teret elválasztó ajtón egy újabb vendég tálcával a kezében, és sikerült a legelső székbe jó hangos csattanások és csörömpölések közepette beleütközni - nyomdafestéket nem tűrő kifejezéseket morogva a bajsza alatt -, aminek következtében természetesen kitört az általános röhögés.  Nem volt teljes a sötétség azért, mert jött némi fény a külső helyiségből, de persze az első néhány pillanatban az emberi szemnek még kellett idő az alkalmazkodáshoz.

És tudjátok mi volt a legérdekesebb ebben a kis közjátékban? Az, hogy furcsa módon mindenki a helyén marad... Az, hogy egyáltalán nem úgy reagált a "tömeg" ahogy elképzeltem, vagy ahogy ettől a katasztrófafilmeken felnőtt nemzedéktől "elvárható" lenne, hanem poénra vettük az egészet, és a kis felhördülést követően mindenki nyugodtan folytatta az ebédjét a majdnem teljes fényhiányban. Hiába, a melós ebédideje szent, és nincs az a körülmény, ami megakadályozhatná benne, hogy elfogyassza. :)

 


Az eset mindenesetre mindenképpen pozitív hírértékű számomra, mert úgy tűnik maradt némi humorérzék és összefogás az emberekben, akik nem feltétlenül betojó, vagy vérengző idióták gyülekezete, mint ahogy azt szeretik beállítani egyesek.

A végére egy slusszpoént:
Nem tudom, hogy az MTA-nál vannak-e Látók, vagy Solar Kid-ek, de az biztos, hogy valakinek elgurult a gyógyszere. A következő tételre írtak ki pályázatot:

MTA Természettudományi Kutatóközpont (Folyadékkromatográffal összekapcsolható, elektroporlasztásos és atmoszférikus nyomású kémiai ionizációs ionforrással ellátott, hármas kvadrupol tandem tömegspektrométer beszerzése)

Srácok! Javaslom e helyett inkább menjetek egyet csajozni, bicajozni, vagy sörözni, (vagy mindhármat egyszerre), mert gyanítom, hogy ezzel a kütyüvel ugyan nem juttok közelebb az igazsághoz...
 

2013. május 7., kedd

Lazuljunk: IO - SOLAR KIDS

Az un. "popuris underground" körökben ismert NEO zenekar egyik oszlopos tagja, Milkovics Mátyás szóló mutatványát ajánlom meghallgatásra és értelmezésre. A szóló "zenekar" neve is már érdekes: IO , ami jelenthet 1 - 0 - t is (van és nincs duális lüktetését), vagy egyben 10-et (tízes, teljes értékű ember/december), de a kódfejtők talán további is mennek ennél, ha betűként nézik: i és o. Ha nem, az sem baj, attól még lehet szeretni ezt a számot, aminek - jelen korunk média áradatának többségével szemben - szerencsére mondanivalója is van, és emellett  színvonalában is kiemelkedik az átlag magyar zenei világból:


(a szem ne zavarjon senkit, mostanában ez a divat az ébreszrő fronton. :) )

A szöveg annyira egyszerű és nagyszerű, hogy el akartam tekinteni a lefordításától, de végül eszembe jutott egy kedves olvasóm intelme...

IO - Solar Kids



FireballTűzgömb

In my eyesA szememben

Flaming in the darkLángol a sötétben





FireballTűzgömb

In my mindAz elmémben

Shining in the dawnRagyog a hajnalban





I know you wantTudom, hogy akarod

I know you will realizeTudom, hogy észreveszed

I bet you long, crave forRégóta lefogadom, hogy vágysz

the light, the light, the light, the lightA fényre, a fényre, a fényre, a fényre





Well shape up for earth's shakeNos, vedd fel a Föld rezgését

The message is clearAz üzenet egyértelmű

Do you want to save the earth?Meg akarod menteni a Földet?

Well shape up for earth's shakeAkkor vedd fel a Föld rezgését

It's a pleasure I feelEz öröm, úgy érzem





UniverseVilágegyetem

In my eyesA szememben

The miracle creationA csodálatos teremtés





UniverseVilágegyetem

In my mindAz elmémben

Changing the futureMegváltoztatja a jövőt





I know you wantTudom, hogy akarod

I know you will realizeTudom, hogy észreveszed

I bet you long, crave forRégóta lefogadom, hogy vágysz

the light, the light, the light, the lightA fényre, a fényre, a fényre, a fényre





Well shape up for earth's shakeNos, vedd fel a Föld rezgését

The message is clearAz üzenet egyértelmű

Do you want to save the earth?Meg akarod menteni a Földet?

Well shape up for earth's shakeAkkor vedd fel a Föld rezgését

It's a pleasure I feelEz öröm, úgy érzem




(kiemelések önkényesen tőlem) 
Ja, hogy a szövegben egyszer sem fordul elő a solar - Nap - kifejezés? Ott van az, csak olvasni kell a sorok között... :)

S nem tudom észrevette-e valaki, de olyan szép logikusan vannak felfűzve egymás után az impulzusok, hogy ezt már nem lehet Tervező nélkül elképzelni. Csak egy kicsi példa: kezembe akadt Clarke A gyermekkor vége c. könyve, amiben az emberiség utolsó gyereknemzedéke átalakul valami sokkal fejlettebb entitássá, ezután elém került ismét a 2010 Második Űrodisszeia, melyben az előzmény-regény hőse csillaggyermekként tevékenykedik, majd ezután itt van ez a szám - Solar Kids - (Nap Gyerekek), amelyik szintén a tudatos evolúció következő lépcsőjéről szól, mely témát fentiektől függetlenül szintén sikerült "papírra" vetni nemrég... 

Na most. Vagy azért kerülgetnek-e témák, mert mostanában ez érdekel, vagy azért mert a kvantumtudat leosztotta a lapokat, és egyszerűen így van megírva a Nagy Regény, amiben elkerülhetetlen eljutni eddig a fejezetig...

(Egy másik számban szintén érdekes témát feszeget a Matyi, aki egyébként a Petőfi rádió zenedoktora, Dr. Zenehouse...)