2012. július 23., hétfő

A tudomány felfedezi a Teremtőt - 5.rész: anyanyelvünk

A magyar nyelv ősisége Magyarországon meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét: az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi.”

Grover S. Krantz amerikai antropológus

Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit.”

George Bernard Shaw drámaíró

A magyar nyelv messze magasan áll magában. Egészen sajátos módon fejlődött, és szerkezetének kialakulása olyan időkre nyúlik vissza, amikor a legtöbb európai nyelv még nem is létezett. Önmagában, következetesen és szilárdan fejlődött nyelv, amelyben logika van, sőt matézis, erő, a hangzatok minden hajlékonyságával és alakíthatóságával. E nyelv a nemzeti önállóság, a szellemi függetlenség legrégibb és legfényesebb emléke. A magyar nyelv eredetisége még ennél is csodálatosabb tünemény! Aki megfejti, isteni titkot boncolgat, annak is az első tételét…”

Sir John Bowring brit költő és műfordító  (magyarázatként lásd még ezt itt->)
 


A magyar nyelv csodáiról, ősiségéről szerencsére manapság már sokat lehet hallani/olvasni, sokan foglalkoznak vele, nagyon érdekesek ebből a szempontból a „mit mondtak külföldiek a magyar nyelvről” c. gyűjtemények. Most azonban a magyar nyelv arra a csodálatos tulajdonságaira hívom fel a figyelmet, melyek – hogy hogy nem (!) - a hivatalos nyelvtankönyvekből kimaradtak. Az elhallgatott különlegességei anyanyelvünknek többek között a gyökrendszer, a szóbokor-képzés, a képleírási képesség, a logika, az ősiség, a játékosság, a gazdagság. Nézzük sorban!




1. Gyökrendszer 


Molnos Angéla szerint „nyelvünk gazdag, képies, ízes, tömör. Gazdagsága vonatkozik hangállományunkra, szókincsünkre, képzőink, ragjaink, toldalékaink sokaságára. Nyelvünk gazdagsága lehetővé teszi minden értelmi és érzelmi árnyalat kifejezését és az új szavak alkotását is. A magyar nyelv ragozó (agglutinating, agglutinative) nyelv. „Ragozó” azt jelenti, hogy a gyökhöz, a szótőhöz illesztjük, „ragasztjuk” a ragot. Úgy is mondhatnánk, hogy a magyar nyelv igyekszik összerakni, egyesíteni azt, ami értelmileg és rendeltetése folytán szervesen együvé tartozik. E különbséget sokan ismerik. Amit viszont hívatalos nyelvészeink elhallgatnak, az a magyar nyelv egyedi gyökrendszere. Minden szavunk gyök, gyökelem, gyökszármazék vagyis gyökfűzér. Sőt toldalékaink, képzőink és ragjaink is gyökök, akkor is, ha eredeti értelmük kikopott már tudatunkból. Képző szerepet betöltő gyökökkel képezünk új szavakat, rag szerepet betöltő gyököket ragasztunk önálló szavainkhoz, és így meghatározzuk azok egymáshoz való viszonyát és szerepét a mondatban, mondanivalónkban. Más szóval, toldalékokat tolunk, toldunk gyökeinkhez és származékaikhoz. „Minden gyök,… egy vagy több belőle képezhető szónak mintegy csíráját, magvát rejti magában.” (Czuczor–Fogarasi). Gyökeink a tiszta magyar nyelv ősi, ma is élő, működő szervezetét képezik. Valamikor az emberiség ősnyelve vagy ősnyelvei valószínűleg mind gyökrendszeren nyugvó, ragozó nyelvek voltak, de a legtöbb nyelvben e rendszer már alig felismerhető foszlányokra bomlott. Viszont a magyarban a mai napig is megmaradt a gyökrendszer szerves egészének javarésze, bár a mindennapi használatban csak tudatunk peremén.

Az általunk még észlelhető, nyelvünk alapjait képező egy szótagú gyökök (pl. mag, szer, néz, kép, fog, nyíl, nyúl, foly, föld, szem, test, vér, tér, stb.) mellett vannak még ezeknél is ősibb alapok, úgynevezett teremtő gyökök. A teremtő gyök egy gyökcsalád közös nevezője, a legvalószínűbb feltételezett hangalakja annak a gyöknek amelyből az egész gyökcsalád kisarjadt. Nagyjából 20-40 közé tehető a teremtő gyökök száma a magyarban. Ezek köré gyűlik a kb. 2500 gyök vagy fiagyök. És azok köré bokrosodnak a magyar nyelv szóbokrai. Egyes kutatók szerint az ősi magyar rovásírás minden egyes jele egy-egy teremtő gyöknek felel meg, így tehát az írásjelek, és a teremtő gyökök száma megegyezik. Ilyen teremtő gyök pl. a K-R, ami minden körrel kapcsolatos szóképzésünk alapja, sőt ez a teremtő gyök más nyelvekben is fellelhető nyomokban. Nézzük meg először a magyarban: 
  • Teremtő gyök: K.R
  • Jelentésköre: Minden ami körrel, körmozgással kapcsolatos.
  • Fiagyökök: K.R, G.R, GY.R
  • Szóbokrok:
    • KÖR: kör, köret, körül, köröm, körte, körönd
    • KAR: kar, karol, karika, karom, karima
    • KER: kert, keres, kerék, kerek, kerge, kering, kerül, kerület, kerít, kerítés, kerékpár
    • KOR: kor, korong, korog, kóró, korsó, korona (király!)
    • GÖR: görbe, görbít, göröngy, gördül, görcs
    • GUR: gurul, gurba, guriga
    • GER: gerezd, gerenda, gerely, gerinc
    • GYŐR: győr (Diósgyőr, Pénzesgyőr)
    • GYŰR: gyűrű, gyűrke
Ez csak példa, a K.R teremtő gyök köré több száz szó szerveződik még. Mesterházy Zsolt pusztán szemléltetési szándékkal összehasonlította 25 eurázsiai nyelvvel a magyar K-R gyök által képzett szóbokrot. Célja ezzel a figyelem felhívása olyan meglévő és általa is látott valóságra, amelynek feltárása és elemzése a továbbiakban lesz a nyelvészek dolga. A következő 31 db K-R teremtő gyökből képzett magyar szót hasonlította össze más nyelvekkel: kar , karám , karika , karima , kéreg , kerek , kerék , keres , keret forma, , kerget , kering , kerít , kert , kerül , kerülőt , kerület , kerülő , korona , korong , kör , körít , környék , környez, köröz , körül , körzet , kurta , kürt , görbe , göröngy , gurul - és a következő eredményre jutott: A különböző nyelvekben a fellelhető gyökök aránya: latin 70% olasz 67% portugál 77%, spanyol 74%, holland 58%, svéd 48%, sumér 100%!, kelta 100%!, angol 51%, német 48% , dán 58%, francia 64%, ukrán 67%, lengyel 67%, bolgár 48%, finn 48%, észt 10%,  török 22%, cseh 58%, görög 26%, román 62%, tibeti 32%, ónémet 58%, germán-ószász 42%.
"Ez a táblázat a K-R magyar teremtő gyökről azt bizonyítja, hogy négyezer évvel a sumérok fénykora után és jó kétezer évvel a kelták és etruszkok után ma egész Európa a ragozó ősnyelven alapuló gyököt, illetve szókincset használ. Most igazán mondhatnám, hogy Európa ma szógyökeiben magyarul beszél(!), de nem mondom, mert "csak" a K-R gyökről beszélek - legyen az bármilyen néven nevezett nem ragozó "indoeurópainak" tekintett nyelv. ... A mostani helyzetet véve teljesen mindegy, hogy a K-R származékokat hogyan ejtik ki ma, jó kétezer évvel későbben - legyen az az olasz circolo-csirkolo, a német Kreis-krajsz, az angol circle-szörkl, a szláv kruh (kör) stb. -, a lényegen nem változtat, egészen egyszerűen magyar gyökből képzett szavakat használnak saját kiejtésük szabályainak megfelelően a magyar nyelvtan nélkül. Mindenekelőtt megállapíthatónak tűnik, hogy Európa mai nyelveiben igen masszív és kiterjedt - mondhatjuk alapozó erejű - sumér (magyar, kelta, etruszk) eredetű alapréteg van. Ezen nem is érdemes nagyon vitatkozni." - írja Mesterházy Zsolt.

Lélekgyógyász barátném egyszer a T-R teremtőgyököt elemezte ki, érdemes elolvasni. Néhány részlet: TER/EM/TŐ

Alapszó a TER (tér). Most fantáziánkat szabadjára engedve, egy érdekes játék gyanánt nézzük meg a többi szót és írjuk le jelentését, amit a T és R hangjainkból képezni tudunk, hiszen a régi magyar írásban sem használtak magánhangzókat:
TAR – Kopasz (fej), üres (pl. mező). A tar mezőt, földTERületet meg lehet művelni, be lehet vetni, tehát rendelkezésre áll egy tér, ahol élelmet TERmelhetünk.
A fejünk egy részét TARkónak nevezzük, ahol már nincs hajunk – itt is azt látjuk, hogy egy teljesen „üres” TERületről beszélünk.
TARló szavunkat is érdemes itt megemlíteni, aminek a jelentése az aratás utáni földterületre utal.
TARka szavunk jelentése színes, változatos szintén a teremtés sokszínűségére utalhat.
TÁR – Tárolásra alkalmas hely, tehát ismét egy olyan TERület, ahova lehetőségünk van eltenni, tárolni valamit. Aki „kitár”pl. egy ajtót, vagy aki „széttárja” kezeit, az ( jó esetben szeretettel ) magához enged valakit, aki pedig kiTÁRulkozik, az megmutatja belső, talán legféltettebb lelki kincseit, teljesen bízik a másikban.
TÉR - A tér végtelenségét érezhetjük mindannyian, még ha csupán fizikai értelemben is vizsgáljuk a szó jelentését. A teremtésben rejlő lehetőség is végtelen. 
Tükörszava a RÉT, ahol állatok legelhetnek...
TÖR – Eltör valamit; egy régi formát megbont, megváltoztat. A pusztítva teremtés lehetősége jelenik meg ebben a szóban.
A következő szótaggal bővítve szavunk a TEREM. Az „én terem” értelemben jelentése: a tér, ami körbe vesz engem. Ez azonban végtelen, így benne van minden, ami teremtett. A tér végtelensége tehát mindenkié, nem kisajátítható. Láthatjuk, hogy bármit is teszek, az hatással van a többi teremben élőre, illetve minden élettelen létezőre is. Itt is szembe találkozunk azzal az érzéssel, hogy minden EGY, és mindenben ott van, benne van a teremtő egység érzése.
Nézzük a TEREMTŐ szavunkat. Terem- tő – minden egy tőről fakad, terem, tehát a teremtésnek egyetlen töve van, ő a Teremtő. Annak a végtelen térnek is ő a kiindulási pontja, amelyben létezünk, a Teremtő maga is végtelen.
A T-R tehát teremtő gyök: TÉR - TEREM - TEREMTŐ, TERMÉSZET - TERMŐ - TEREMTŐ


2. Szóbokor-képzés
 
Arató István „A világ nyelve” c. munkájában írja nagyon találóan:
Képzeljünk el egy ismeretlen nyelv- és számművészt, aki az alábbiak szerint alkotja meg egy nyelv szókincsét. Veszi az alapvető dolgokat, fogalmakat. Ezekre rövid, tömör és érzékletes egyszótagú szavakat alkot. Ezen szavakat alapszavaknak, gyököknek nevezi. Mondjuk 1000 ilyet csinál. Majd ezek közül kiválasztja azokat a dolgokat, fogalmakat, amelyeket a leggyakrabban fűzünk, kötünk más szavakhoz, legtöbbször használunk más szavakkal együtt.
Tegyük fel, hogy 20 ilyet talál. Ezeket elnevezi képzőknek. A nyelv további − kétszótagú − szavait úgy képzi, hogy az egyszótagú alapszavak mindegyikéhez hozzáfűzi ezen 20 képzőt. Vagyis, minden egyes gyökszóból 20 új szót képez. Ily módon 1000x20, azaz 20.000 szót kap. Már hallani az önkéntelen kérdést, hogy tudna egy ember ennyi szót megjegyezni? A válasz roppant egyszerű: ezen 20.000 szó megtanulásához mindössze 1000 szót és a 20 képzőt, azaz összesen 1020 szót kell megjegyeznünk! Hiszen nyelvművészünk úgy alkotta meg a szavakat, hogy tudjuk, egy adott képző milyen értelmet ad a szóhoz, milyen értelemmódosulást eredményez. Képzeletbeli nyelvművészünk bizonyára nem találná hosszúnak a háromszótagú szavakat, ezért továbbképezné azokat. Ez 400.000 háromszótagú − azaz kétszeresen képzett − szót eredményezne! S, ezek megértéséhez és megjegyzéséhez is csak az 1000 gyök és az 20 képző jelentésének ismeretére volna szükség! Az így létrehozott nyelv fa-szerkezetű és hatványhalmazt alkot. Szavainak száma hatványsor szerint nő.
Teljesen nyilvánvaló, hogy a gyökökből képzett szavak akkor kötődnek legjobban egymáshoz, ha nemcsak sejtjük vagy érezzük (ahogy ma), de ismerjük is a gyökök jelentéseit. Már ebből is érzékelhető, hogy milyen óriási fontosságú a gyökök ismerete. A XIX. és XX. század nyelvészei nagy hibát követtek el azzal, hogy meg sem kísérelték megfejteni a gyökök és képzők jelentéseit. S nem tárták fel a szókincs óriási mennyiségű belső összefüggéseit. Helyette más nyelvekkel vetegették össze és más nyelvekből igyekeztek származtatni.”

Ezután néhány példa segítségével nézzük meg mit lehet művelni a gyökökből képzett szavainkkal!
Foly
Tör (törik)
Nyíl
Nyúl
Foly
Folyam
Folyamat
Folyamatos
Folyamatosan
(mind a folyással, folytatásossággal kapcsolatos kifejezés, melyeknek alapja a „foly” gyök)
Tör
Töredez
Töredezett
Töredezettség
Töredezettségmentes
Töredezettségmentesítő
(ebből az is látszik, hogy nyelvünk nem esik kétségbe a modern-kori kifejezéseknél sem!)
Nyíl
Nyílik
Nyílás
Nyílhegy
Nyílatkozik
Kinyílatkozik
(a nyíl minden jelentése a kinyíló állapotra, formára vonatkozik, a nyílhegy is és a nyított ablak is)
Nyúl (állat)
Nyúl (ige)
Nyúl (állapot)
(A „nyúl” gyök minden létező szóverziójában a nyúlással kapcsolatos állapotra utal – „mielőtt odanyúlnék, a nyúl teste ugrás közben megnyúlik”)


Példa egy szóbokor angol fordítására, teremtő gyök: NY-L
  • nyelv (szerv) – tongue
  • nyelv (beszélt) – language
  • nyel – swallow
  • nyal – lick
  • nyál – saliva
  • nyúl – stretch (nyúlik), hare, rabbit (nyúl, mint állat) (itt jegyezném meg, hogy a nyúl egy nyúlánk állat, nézzük csak meg futás közben, vagy emeljük föl a fülinél fogva és nyújtsuk ki a lábát.)
  • nyél – handle (a nyél tulajdonképpen nyúlvány, például a balta feje és nyúlvány-nyele, vagy például a teleknyél, amely a telket az utcával összekötő nyúlvány.)
  • nyíl – (eszköz) arrow
  • nyíl – (ige) open, expand, blow (ahogy inkább mondjuk TÁR(UL))
  • nyolc – eight (ez hosszú vonal volt, amíg össze nem hajlott)
A magyar szóbokor képzés és ragozás (rakosgatás, szóragozás, szórakozás!) egy nyelvészeti csúcstechnológia. Azt a szavunkat, hogy "meghívattathatnátok" más nyelveken legalább 5-7 szóból lehet csak összerakni. Ez a szóképzés elmehet egészen idétlen hosszúságokig is, lásd pl. itt, mely szavaink már nem mindig egyértelműen értelmes kifejezések, de mindenképpen viccesek. Pl. megszentségteleníthetetlenségeskedéseitekért, vagy elkelkáposztásítottalanítottátok. 



3. Ősiség 

Friedrich Klára írja: "Az ősi magyar rovásírás a Kárpát-medencében alakult ki. Eddig megtalált legrégebbi emlékei: a  Bajóti  Jankovich  barlang  pálcavégén talált jelek 15 - 20.000 éves bolygatatlan rétegből  származnak.  A  Tatárlakai Korong  jelei 7500-8200  évesek.  Ezen írásnak további  6-7000 éves emlékei kerültek elő Torma Zsófia (1831-1899) régésznő  ásatásain  az  erdélyi Tordos közelében.  A rovásírás emlékei fennmaradtak a történelmi Magyarország területén (lásd az 1920 előtti  térképeket)  köveken, templomok falain, csont, fa,  ezüst, aranytárgyakon, könyvekben. 
A boszniai Visoko-ban, Szarajevotól 30 kilométerre kezdte meg ásatásait 2005-ben  Semir Osmanagic  piramiskutató. A Visocica hegy piramis alakjára  Senad J. Hodovic  múzeumigazgató hívta fel figyelmét.  Ezen kívül még négy közeli, növényekkel benőtt dombról feltételezik, hogy piramist rejt magában.  Ásatások főként  a Nap és Hold piramisnak nevezett építmények területén folynak, s már az eddigi feltárások is bizonyították, hogy mesterséges, ember által  készített alkotások.  A Nap piramis mérete és kora meghaladja  a  Gizai-ét, amelyet  Kheopsz  fáraó  építtetett  4600 évvel ezelőtt. Szakács Gábor, aki  2006 júniusában  járt először  a helyszínen, azzal a felfedezéssel tért haza, hogy a Nap piramis alagútjában  és a környékén lévő nagy köveken az ősi magyar rovásírásnak megfelelő jeleket talált, s ebből következően a Tordos –Vinca  műveltség területe déli irányban kitolódik."


 
Miért csodálták meg ennyire anyanyelvünket más nemzetek írástudói? Elsősorban írásbeliségének régisége miatt. Nem lehet eléggé nyomatékosítani, hogy amikor a honvisszafoglalás (896) idején Európában csak a görög és római volt írásbeliség volt, mi már akkor egy kiforrott, mintegy 6000 éves írásbeliséggel rendelkeztünk (lásd. pl. a tatárlaki korong-leletet). Másodsorban szerkezetének maradandósága váltott ki általános csodálatot belőlük. Párizsban, a Sorbonne nyelvészei számítógépes összehasonlításaikkal, a nyelvek ősiségét vizsgálva, vagyis azt, hogy melyik nyelv őrzött meg legtöbbet az ősműveltség elemeiből, az ős-etimonokból, ős-alapszavakból, a következő eredményre jutottak: amíg a mai angol 4 %, latin 5 %, a héber 5 %, a csendes-óceáni nyelvek 7 %, az indiai mundakhol 9 %, a tibeti szanszkrit 12 %, az ős-török (türkmén) 26 %, addig a mai magyar nyelv 68 % etimont tartalmaz!

Ez magyarázza irodalmi nyelvünk maradandó szépségét, képzetgazdagságát, amelynek révén a tizenkilencedik században Arany László, Erdélyi János, Gyulai Pál, Kálmány Lajos, Kriza János, Sebestyén Gyula lejegyezte népmeséinket- és mondáinkat éppúgy tudjuk nyelvészeti tanulmányok és szótárak nélkül olvasni és értelmezni, mint akár az Ómagyar Mária Siralmat, bibliafordításainkat (Erdősi Sylvester János, Károli Gáspár, Káldi György), magyar egyházi énekeinket, nem is szólva Balassa/Balassi Bálintról vagy Tinódi Lantos Sebestyénről. A British Múzeum könyvtárában a legértékesebb közép-európai ősnyomtatvány 1533-ból fennmaradt szövege például így kezdődik: „Az Ephesom helyeknek yrth Zent Pál levelenek elsew capitoliuma”. Nem kell átírni, lefordítani, ellenben tény, hogy Shakespeare ma már magyarázatok, sőt szótár nélkül nehezen érthető.

Baráth Tibor A magyar népek őstörténete c. munkájában hívta fel rá a figyelmet: „Egyiptomban észrevették, hogy a Nílus árterületein burjánzó egyik nádfajta megfelelően szárított levelei a szál irányban egymásra keresztbe fektetve és összeragasztva olyan anyagot adnak, ami tartós, könnyen kezelhető és amire festékkel a PAPok időtálló BETŰ jeleket tudtak írni. Az eredmény, a PAP-ÍRÁS, egyúttal neve lett az írást hordozó anyagnak, a papirusznak is.” Tehát a papír az az, amire a pap ír! Papíros – papírás. Magyarul olvasható a világtörténelem. Az angoloknak fogalmuk sincs miért paper a papír… A szerző egyébként igen komoly összehasonlításokat végzett, és összefüggéseket talált az egyiptomi a sumér és a magyar nyelv között. "E sorok írója legbehatóbban egyiptomi szövegekkel foglalkozott és azok között mindenesetre tucat számra olvasta a pompásnál pompásabb magyar mondatokat ma is jól érthető magyar nyelven. Ha tehát a mezopotámiai és egyiptomi nyelv ugyanaz az ősnyelv és az egyiptomit és a mezopotámiait is lehet magyarul olvasni, akkor abból világosan következik, hogy a régi keleti ősnyelv, az úgynevezett szumír és az úgynevezett egyiptomi nyelv szabályos magyar nyelv volt. Így már felállíthatjuk a szumír = egyiptomi = magyar egyenlőséget, a már korábban megállapított szkíta = hun = avar = magyar egyenlőség mellé. Ha ezt a két egyenlőséget egyfolytában írjuk le, 6000 esztendő népi története összefüggő és szakadatlan láncban jelenik meg szemeink előtt, a magyar nyelv pedig úgy, mint a keleti ősnyelv egyenes folytatása. Ennek a megállapításnak messzemenő következményei vannak." - írja Baráth Tibor.

A világtörténelem magyarul olvasható! 
Az EGY, az ELSŐ a legelső szám, sok nyelvben érdekes módon ez hasonló módon képződik:
latin = UN-UNA-UNO
francia = ÖN
angol = ONE
német = EIN
maya = HUN
közép-amerikai indián = HUN
Az ókori görög történetírók, és Hérodotosz is, de az egyiptomiak Trogus Pompeiusnak is azt mondják, a szkíták a világ első népe, náluk öregebb nincs. Tehát első, azaz HUN…
Az egyiptomi szfinx arab neve: Abul-Hun, a törököknél Abl-Hon, mindez annyit jelent Hun-atya, de mivel a hun azt jelenti: első, egy, ezért így is fordítható: Egy Atya. Egy Isten.. A maja főisten neve HUN-A(h)PU, jelentése szintén Első Apa, Egy Atya (Egy Isten). A mezopotámiai nevek, városok nevei magyarul értelmezhetőek: ÚR, URUK, UTNAPISTI (Útnapisten), NINHURSZAG (nőország, anyaország, anyaföld, Földanya). A sumér és a magyar nyelv hasonlóságaival rengetegen foglalkoztak, ebbe most nem kívánok mélyebben elmerülni, viszont az egyiptomiaknál maradva nézzünk néhány istenség nevét: Az íj feltalálását Hórusz "istennek" tulajdonítják. Vegyük le a teljesen fölösleges görög toldalékot, ezt kapjuk: HÓR. Adjunk hozzá egy csipetnyi magyar fantáziát: HÚR. A húr -> Az íj lényege, a "lelke". Tehát: HÓRUSZ az egyiptomi "ijászisten" = HÚR. Talán az sem véletlen, hogy Hóruszt általában sólyomként ábrázolják, tehát: HÓRUSZ = HÚR - ÍJ - SÓLYOM. Ez összecseng a magyar hagyománnyal. Az egyiptomi hitvilággal kapcsolatban a hivatalos álláspont szerint az alábbi az "istenek" teremtés-fája, nézzük először ahogyan a könyvekben szerepel:

- főisten, ki teremté a világot, és megteremté:
Su - a levegő "istenét", és Tefnu - a nedvesség "istenét"
ők teremtik:
Geb - a föld "istenét és Nut - az ég "istenét"
ők nemzék:
Ozíriszt, Íziszt, és Seth-et
Ozírisz és Ízisz gyereke Hórusz

Most lássuk mindezt magyarul (fenntartva a tévedés jogát!)
Ré = úR
Su - Tefnu = Szél - Tenger
Geb - Nut = Geo - Nap
Ozírisz - Ízisz - Seth =
Ősúr, Íz, Szét Hórusz = Húr

Most nézzük a megfelelő dimenziók és szintek szerint:
ÚR (Ré) - a teremtő szint
Szél (Su) - Tenger (Tefnu) - a gondolat – hullám – szellem – energia dimenziója
Geo (Geb, Föld) – Nap, Ég (Nut) - az anyagi dimenzió
Ősúr (Ősír?) - Íz (Ízten?) – Szét (Szétbomlasztó, Seth, Sátán?) - az első teremtmények
Húr (az íj feltalálója) - emberi szint?

De lehet, hogy fentieknél már túlságosan a fantázia vezérelt. Mindenesetre ősetimon-készletünk egyedülállóan gazdag mivolta által már nem csodálkozhatunk, hogy miért bővelkednek irodalmi emlékeink annyira metafizikai mélységekben és magasságokban, és hogy a Magyar Zenetudományi Intézet már 200 000 magyar népdalt tart számon, melyek fele már meg is jelent nyomtatásban, míg a 80 milliós Németországban összesen 6000 népdalt tudtak csak mindmáig összegyűjteni. Ez a nagyságrendű számbeli fölény is az ősiséget bizonyítja.



4. Gazdagság

Magánhangzó-gazdagsága azonnal szembeötlik. Míg a nagy nyugati világnyelvek legjobb esetben is csak hét magánhangzót ismernek, (sőt az olasz csak ötöt), addig a magyar 14-et: a-á, e-é, i-í, o-ó, ö-ő, u-ú, ü-ű. Dallamossága szintúgy egyedülállóvá teszi. Összehasonlító nyelvészeti kutatások szerint dallamosság tekintetében a nyelvek közül első helyen az olasz, a második helyen a görög, a harmadik helyen a magyar áll.
Egyediségei közül megemlítendő magánhangzó-illeszkedése és toldalékolás általi tömörítő hatása, szavaink képalkotó képessége, a tárgyas és alanyi ragozás megkülönbözetése (szemben a latinnal, amely azt, hogy „a mondát elbeszélem”, ugyanúgy fejezi, mint azt, hogy „elbeszélek egy mondát”: „fabulam narro”), harminchat mozzanatos, negyvenhat gyakorító, rengeteg kezdő, műveltető, ható igéje, akárcsak igekötőink előre-hátra vetései, melyekkel a cselekvés és az idő boszorkányos árnyalatait és mozzanatait jelöli, példátlan igemódozatai (néz: nézeget, nézelődik, nézőben, nézve, nézvést, nézett, nézetlen, nézhetetlen, néztében, nézetében stb.), főnév-képződményei (mag, maga, magyar, magyaráz stb.).

Lefordíthatatlansága
váltja ki mégis a legnagyobb ámulatot. Álljon itt ennek igazolására elöljáróban Gyimóthy Gábor verse (Nyelvlecke. Firenze, 1984. december 12.):

Egyik olaszóra sodrán,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Európába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogy botorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet – és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, miért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, miért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés,
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér…
Más nyelven hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó – egy kép – egy zamat!

Aki „slattyog”, miért nem „lófrál”?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, miért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló miért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
S nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki „beslisszol”, elinal,
Nem „battyog” az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
Elárulja kósza nesz –
Itt kóvályog, itt ténfereg…
Franciául hogy van ez?

S hogy a tömeg miért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s még sem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet..!
 
A versből kiderül, hogy a magyar nyelvben a járómozgást legalább 64 különböző árnyalatú szóval ki lehet fejezni! Ez a vers csak magyarul írható így le. Homérosz két hőskölteményét (Iliász, Odüsszeia) vagy Vergilius Aeneis-ét bár többen kiválóan lefordították anyanyelvünkre, ám Vörösmarty Zalán futását nem sikerült idegen nyelvekre. Milyen nyelven is lehetne például csak prológusát visszaadni:

Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban?
Századok ültenek el, s te alattok mélyen enyésző
Fénnyel jársz egyedűl. Rajtad sürü fellegek, és a
Bús feledékenység koszorútlan alakja lebegnek.
Hol vagyon, a ki merész ajakát hadi dalnak eresztvén,
A riadó vak mélységet fölverje szavával,
S késő százak után, méltán láttassa vezérlő
Párducos Árpádot s hadrontó népe hatalmát?
Hol vagyon? Ah ezeren némán fordulnak el: álom
Öldösi szíveiket, s velök alszik az ősi dicsőség.
A tehetetlen kor jött el, puhaságra serényebb
Gyermekek álltak elő az erősebb jámbor apáktól.
Engem is, a nyugalom napján, ily év hoza fényre
Már késő unokát, ki előbb a lányka mulandó
Szépségén függtem gondatlan gyermeki szemmel,
S rajta veszett örömem dalait panaszosra cserélvén,
Hasztalanúl eget és földet kérlelve betölték.
Mégis az ifjúság háborgó napjai múlván,
Biztos erőt érzek: kebelemben nagyra kelendő
Képzeletek villannak meg, diadalmas Ügekről,
S a deli Álmosról, s Álmosnak büszke fiáról,
Párducos Árpádról... Óh hon! meghallasz-e engem,
S nagyra törő tehetősb fiaid hallgatnak-e szómra?
Megjön az éj, szomorún feketednek az ormok, az élet
Elnyugszik, s a fél föld lesz nyoszolyája; de engem
Fölver az elmúlt szép tetteknek gondja. Derengő
Lelkem előtt lobogós kopiák és kardok acéli
Szegdelik a levegőt: villog, dörög a hadi környék.
Látom, elől kacagányos apák, s heves ifjú leventék
Száguldó lovakon mint törnek halni, vagy ölni,
Zászlódat látom, Bulcsú, s szemem árja megindúl.

Óh hát halljátok, ti hazának gyermeki! szómat:
Későn hangzik már, de magában hordja halálos
Harcok fergetegét, s hű a haladékony időhöz.

Vagy tolmácsolható-e Arany , akár csak két-két sora is, mint a „Toldi” („Ég a napmelegétől a kopár szik sarja, / Tikkadt szöcskenyájak legelésznek rajta.”) és a „Toldi estéje” kezdete („Őszbe csavarodott a természet feje, / Dérré vált a harmat, hull a fák levele.”)?


5. Képleírás, logika

Remélhetőleg sokan érzékelik, hogy mennyire fantasztikusan logikusan képződtek szavaink. Az ugyanarra a formára, képre, állapotra utaló dolgokat ugyanúgy nevezzük. Pl. a „hegy” szó mindkét jelentése ugyanarra a hegyes formára utal (késhegy, hegység). A „segítség” szavunk azt jelenti: SEGÍTS ÉG!, azaz egy imádság. A felhő szavunk úgy alakult ki, hogy őseink megfigyelték: a hő felfelé száll -> FEL HŐ. Gondolatainkkal teremtünk: elKÉPzeljük, ebből KÉPződmény lesz. Mint egy KÉPlet. A legegyszerűbb hétköznapi szavaink is csodálatosan kifejezik azt, amire alkottuk őket, amit azok jelentenek, „csinálnak”, egyszerre főnévként és igeként: a csillag csillog, a villany villan,  a zongora billentyűje billen, a tejföl valóban a tejnek a föle. A hangszóró, a sótartó, a takaró főnév vagy ige? Mindkettő! :). A lefolyón lefolynak a dolgok, a füzet fűzve van, bármerre nézünk ezt az alkotó nyelvképzést tapasztaljuk (tapasztal: ismeretek tapasztódnak az emberre!). Égő, izzó, villanykörte, fénykép – tökéletes leírószavak! Világ, világít, világosság, világegyetem – mindegyik a fényre utal! Virágnak virága, világnak világa – tökéletes párhuzam. Magzat, mely magban benne rejlik egy egész élet lehetősége…Szüleinknek elnevezésében van fő feladatuk, az életet továbbadni: ők a szülők. Anya = anyag: az anya saját testéből táplálja a magzat minden anyagát. Testünk minden anyaga a Földanya anyagából van. A nő = növekedés, az áldott állapotú hasa . Az éjfél pontosan az éjszaka időszakának felét jelzi! Az ég jelentése kettős: a fejünk felett lévő ég, és a tűz is ég - látszólag nincs összefüggés, de a mélységében van: a Nap, ami az eget uralja az véletlenül nem éppen ég? Ezt a logikát továbbgondolva mit jelent az, hogy most már aztán elég! ? Testünk motorja, a szív, magyar nyelvünk egyértelműen elmondja ahogy ez a szervünk dolgozik: szív. Ezt az „orvostani” tényt vajon honnan tudja a több ezer éves magyar nyelv? Kakukktojás, az a madár tojása, amelyik más madarak fészkében kelteti ki fiókáját, innen ered a szólás. A cserebogár különböző életciklusában „ruhát” cserél. Kacsacsőrű emlős, a szavak hallatán szinte előttünk van a kép. Tér-kép, szer-tár, szám-ít-ó-gép, függ-öny, váz-a, kép-ernyő, vas-út, élet-rajz, élek-lélek, jár-da, nev-elő, nem-es (aki tud nem-et mondani!) sziget-elő (sziget - elkülönítve), kerék-pár, óv-oda, nyíl-ás-záró. 

Sokáig lehetne még sorolni, de tényleg fantasztikus élményekben lehet részünk édes anyanyelvünk újra fel-fed-ezésében, és nehogy azt higgyük, hogy más nyelvekben is ilyen egyértelműen logikus a szóképzés. Nekünk ezek a szavak egyértelműen képződnek, sőt a magyar logika alapján új szavakat is teremthetünk bármikor, de más nyelvekben nem ilyen ésszerű a szavak felépítése. Nyelvünk szóKÉPzése tehát az általunk érzékelt világot úgy írja le, ahogy teremti, észleli, tapasztalja és leKÉPezi annak összefüggéseit, értelmét, jelentését, rendszerét, képét, ahogy az működik…A magyar nyelv képleíró képessége tehát a gyökrendszer után a másik nagy csoda - mely más nyelvben kevésbé él. Azonban óriási vétke a mai magyar nyelvtanoktatásnak – azon kívül, hogy nem ismerteti a gyerekekkel a gyökrendszerünk csodálatosságát – hogy a szótagolásnál, sorvégi elválasztásnál szándékosan hibásan rosszul választja szét a szavainkat. Egy példa a mai hivatalos nyelvtanra: FO-LYA-MA-TO-SAN. Ezzel szétszakítják a foly alapgyököt, és teljesen értelmetlenné teszik a hozzápakolgatott ragokat, toldalékokat. Így kell ezt helyesen: FOLY-AM-AT-OS-AN! Így egyben megmarad az alapgyök, és a hozzárakott toldalékok sem törnek szét!

Adjunk egyet a logikának is! Általában az angol nyelvet szokták logikusnak nevezni. Nos, hasonlítsuk össze néhány alapvető kifejezésünket, hogy lássuk ez igaz-e. Pl. vegyük a „föld” szavunkat:
MAGYAR
ANGOL
Föld (bolygó)
Earth (planet), globe, Gaia, Terra
föld (termőföld)
soil
földszint
ground
földtan
geology
földműves
ploughman
földmunka
excavation
földel, elföldel
bury, inhume, properly grounded
földrész
continent
földönkívüli
extraterrestrial (Terra)

Nagyon sokáig lehetne még sorolni a példákat, de már fentiekből is kiderül, hogy a magyar nyelv mindent, ami az talpunk alatt lévő anyafölddel, otthonunkkal, a Föld bolygónkkal kapcsolatos, azt a „föld” gyökszóval alapozza meg, az angol viszont mindegyikre más szót képez, egymástól teljesen különbözően, értelmetlenül illogikusan, nehezen megtanulhatóan. Maga a Gaia kifejezés is érdekes! Kiejtés szempontjából rendkívül hasonló a magyar „golyó” szavunkhoz. Értelmét tekintve viszont biztos, hogy összefügg! GAIA = GOLYÓ (geo). A GAIA szóból eredeztetik a különböző földdel kapcsolatos tudományokat, mint geológia, geometria, geodézia, stb., de az egész innen ered: golyó (gömb, mint a legtökéletesebb forma). Gaia = Földgolyó, ami egy bolygó (ez is érdekes: bolyongó, forgó, keringő, imbolygó égiTEST, mely önmagában is és a Nap körül is bolyong, tehát bolygó mozgást végez). A bolygó egy betű különbséggel golyó. Ezen szavaink biztos nem Kopernikusz idejéből valóak, hanem megfejthetetlen messzeségből. Sőt ezen szavaink olyanok mintha „kívülről” tekintve alkottuk volna meg, mert szavaink értelmében ismerjük a Föld bolygó golyó alakját, és bolyongó mozgását. A Földön egy nap alatt egyszer „megy át” a fejünk fölött a Nap, ezért nevezzük egyformán őket, míg pl. az angol nyelv már szétesik: day, Sun.

Sőt ha már itt tartunk érdemes megvizsgálni a négy égtáj kifejezésünket is, mely tovább erősítheti nyelvünkkel kapcsolatos csodálatot! Kiss Dénes tökéletesen fogalmazta meg:
KELET – ott kel-kél a Nap, kikeletkor kel ki a földből a fű, a mag, kelés keletkezik a bőrön, „kikel-ünk” magunkból, fölkelünk az ágyból, székből, vagyis a fölfelé való törekvést fejezi ki, kelt azon a napon, amikor a Nap kelt – ez a „keltezés” (dátum). DÉL: az északi féltekén, déli 12 órakor, bárhol is állunk – Európában vagy Amerikában –, a nap tőlünk déli irányban van. Vagy dél felé haladva egyre inkább a fejünk fölé kerül, azaz: delel. S mi életünk delén – magasán – vagyunk daliák, délcegek, deli legények. (Jól tudom pl. a deli török származású szó, ám hadd soroljam ide, ahova a magyar nyelv törvénye állítja!) S a „déli” szavunkban benne van az „él”, például az étel: eledel, stb. NYUGAT: al-kony-atkor a nap le-kony-ul, elnyugszunk, lenyugszunk, nyugalom, nyugodalom terül ránk: a nyugalom és megnyugvás függ össze e jelentéssel. A róvásírásunk NY betűje is a lenyugvó napot árázolja... ÉSZAK: az éj és éhség szaka – szak-szeg, szeglet, szegély, csík – vagyis a rideg égtáj iránya.”

A "fog" szavunk minimum hétféle jelentésének elemzése és összefüggéseinek keresése házi feladat. A versek között találni némi segítséget a házihoz...


6. Játékosság


Kiss Dénes A „titokzatos” magyar nyelv és játékai c. írásában említi: 

Aligha véletlen , hogy azt mondták vagy írták a magyar nyelvről: olyan, mintha a Marsról hozták volna. Amikor a magyarok beszélgetnek, mintha szórakoznának. Ugyanis a szóragozó lehet szórakozó is, a szórakozás pedig szóragozás. Nem csupán játék ez, hanem a magyar nyelv törvénye. Mert a magyar nyelv lényeges tulajdonságait tekintve ELTÉR A VILÁG LEGTÖBB NYELVÉTŐL! Aki magyarul gondolkodik, sajátos rendszerben és eredeti logika szerint működő nyelvvel képes erre. A világon mintegy 3000-3500 nyelvet tartanak nyilván, a nyelvjárásokkal együtt. Illetőleg, pontosabb, ha azt mondjuk: ilyen számura becsülik a valaha volt és a mostani nyelvek összességét. Ha ez a szám éppen háromezer, akkor a magyar nyelv, alapvető rendszerét, legfontosabb tulajdonságait tekintve eltér a világ kétezerkilencszáz-kilencvenkilenc nyelvétől! Kissé egyszerűsített jelzés ez - arányosítás - a magyar nyelv “marsi” származásával kapcsolatban.
Melyek azok a tulajdonságok, amelyek a magyar nyelvet elkülönítik - kisebb-nagyobb mértékben, általában jelentősen! - a világ legtöbb nyelvétől?

A magyar, ragozó - aglutináló - nyelv. Ez azt jelenti, hogy a szavakhoz RAG-okat, - képzőket, jeleket, toldalékokat - RAG-asztgatunk, RAK-osgatunk. (Igy szó-rak-oz-unk!). Ám nem csak a szavak végéhez, hanem azok elejéhez, sőt a közepéhez is. A RAG jelentése maga is rész. A háztetőnek azt a részét - eresz-rész - eresztékét nevezik ragnak például Zalában, ahova a kulcsot s egyéb kisebb tárgyat “eldugtak”. De benne van - s lehet! - több szavunkban a “rag” szórész, például a sa-ROG-lya szóban, amelynek jelentése, a kocsi vagy szekér megtoldása, öblös, keretes farésszel. Azaz maga a saroglya is toldalék! (De föltételezhető, hogy benne van a nyelvfejlődés korábbi idejére utalva, például a farag, fa-rag, s tán reg-gel stb. szavainkban?) E nyelvi alapelemek - rag, képző, jel - ide-oda rak-os-gat-ha-t-ók. Látható, hogy a rakosgat szavunk ragozása, pontosabban a “rak” szavunké milyen érdekes. De mondhatunk más példát is. Íme: meg-hí-v-at-tat-hat-ná-tok valakit valahova. Ezt a világ legtöbb nyelvén legkevesebb négy-hét szóval fejezik ki! A magyar is tudná így is: “Szóljatok, hogy hivattassanak meg engem.” Vagy: “Mondjátok meg, hogy ők (valakik!) hívjanak meg engem.” stb. 

Lássunk példát a rag-képző szóhoz kapcsolódó lehetőségeire: SZER - SZOR - SZÖR.
egy-SZER, SZER-ez, több-SZÖR-öz, rend-SZER-int, sok-SZOR, SZOR-galom, stb. Csak egy logikai példát arra nézve, hogy e szó-elemekkel valóban azonos vagy közeli jelentéstartalom jelenik meg a szóban: sok-SZOR. Ebben az esetben a SZOR a szó végén található, és azt jelenti a szó, hogy valaki valamit folyamatosan vagy gyakori ismétléssel tesz. S ha a szó elején: SZOR-galom, találjuk a SZOR-t, akkor az előbbi, a sokszor jelentése világlik elő ebből a szóból is. Hiszen az a szorgalmas, aki valamit sokszor, rendszeresen vagy folyamatosan csinál! De e szótagok, részek jól látszanak a több-ször-ös-en szavunkban is. (Szándékosan választjuk el a szavakat a későbbiek folyamán is, hogy az olvasó lássa, lát-ha-s-sa, lát-ha-tó legyen nyelvünk ragozó jellege - lám: jel-leg! - mert leg-es-leg így leg-én-ked-he-t-ünk nyelvünkkel.)

A magyar nyelvben a mássalhangzók hordozzák a jelentéstartalom legalább kilencven százalékát s azt inkább csak árnyalják a magánhangzók. Jó példa erre a következő verssor:
   Tilpri migyir hi i hizi
   vagy: Hözödnök röndölötlönöl
Az olvasó hamarosan rájön, különösen, ha csupa e-vel, majd csupa a-val stb. próbálkozik. Rendszerint a harmadik magánhangzó “összekötés” elővilágítja az eredeti szöveget. Persze mindehhez az szükséges, hogy a magyar mondatban az eredeti helyükön hagyjuk a mássalhangzókat. (Ez csupa mássalhangzós, ősi, magyar rovásírás titka is.) Akar falyamatasan as lahat magyaral baszalna, i misik migyir migis migirti, higy mit is ikirink möndönö ö mösök mögyörnök.....

Lássunk néhányat az ingó-bingó, majd be-CÉ-zett, csecse-becsés szavainkból: az ingyom-bingyom, egyedem-begyedem, ugra-bugrál, stb. egy sem található a szótárakban! Holott minden magyar szóval lehet “hintázva” hasonlóan játszani: igen-bigen, székem-békem, stb. Használjuk az ákom-bákom kifejezést és még sok ezret, aminek az egyik szóikre nem hordoz külön jelentést, csak hangulatfestőt, érzelmit, játékost. Ám vannak olyanok is, amelyeknek mindkét szavát külön is használjuk: anya-banya, ácsi-bácsi, maci-baci, (bocs, paci, csacsa stb.), ezek be-CÉ-zett szavak, becirmosodik a “c” hangzó és cuki-buki hangulatot kölcsönöz ez a gyerekek-csecsemők: csecs+emlő! szopás közben százezerszer hallott cuppantó, cicin csüngő hangzója, ami benne van a kece-bece és még sok szavunkban, ám a “kece” már csak népdalban őrződött meg: “kis kece lányom fehérben vagyon...” Ki az a “kis kece” lány? A fehér ruhás, kecses, karcsú menyasszony! 

Baka Judit: Csengő-bongó szavaink írásában rengeteg játékos példa fellelhető. 

Ez pedig már tényleg a csoda kategória, itt nincs mese, itt meg kell hajolni emberek, ezt semmilyen más nyelven nem lehet megcsinálni:


1. Nemzetem neve nekem szent.
2. Nem lehet fegyverek ellen nemes elvekkel verekednem, ellenkeznem, ellenvetnem.
3. Meredek hegyeken mentem elmerengve, mellettem emberek, gyermekek serege menetelt messze - semerre.
4. Este fekete fellegek lebegtek e kertek felett.
5. Nem eszek nyers, ehetetlen eledeleket, mert nem szeretem ezeket.
6. Nekem se Emese se Elek lehetetlen, szemtelen perverz szelleme nem kell.
7. Eper, szeder lehet kedvenc medve eledel.
8. E zene neves mester remeke, nem elvtelen ember eredeztette.
9. Kezdetben szerelmes lettem szép szemedbe kecses termetedbe, de lelked nem felelt eme érzelmemre.
10. Lenke rengeteg meggyet szedett cseresznye helyett.
11. Lehet erre lettem nevelve, de engedetlen gyereket sem vertem.
12. Etel nem lesz Kelemen neje, ezek ketten heves ellenfelek.
13. Ede hetente megkeres egy ezrest
14. Kertemben Evetke keres eledeleket.
15. E beteg merev, tehetetlen , menthetetlen ember szenvedve, epekedve mereng mennyekbe.
16. Kendnek neje helyes menyecske, de nekem nem kellene.
17. Nevetve kezdtem el mesémet.
18. Kerek kenyeremet keskeny szeletekbe szeltem.
19. Nedves mezsgye szelte keresztbe e terjedelmes helyet.
20. Ferenc kellemetlen kedéllyel kelt fel reggelente.
21. Réteken reggel - este fekete tehenek legeltek, de keveset tejeltek, emlegettem: termeljetek egyedek, de nem ettek eleget, s e helyett el kellett temetnem ezeket.
22. Lefekve kerestem leesett elvesztett levelem.
23. Tetszett nekem veled kedves kellemes emlékeken elmerengnem.
24. Keleten, egy vemhes teve, terhekkel tele nehezen menetelt kellemetlen melegben.
25. Hengerek, lemezek, kerekek hevertek szerte szét egy rendetlen teremben.
26. Eszter, egyetlen egyszer sem lehetek veled kettesben ?
27. Kedvesem, Egyetlenem, lelkem szerelemmel tele, eljegyezlek te nejem leszel, melletted leszek meleg szeretettel egész életemben.
28. Kedden hevesen kerestelek de nem lehetett veletek beszélnem.
29. Testem, kezem reszketett e lehetetlen helyzetben, de egyebet nem tehettem, elmentem.
30. Egy fekete, beteg kecske meleg tejet eresztve keservesen mekegett. 
31. Nehezen megy el ezzel gyereked reggel, mert este teletette - lecke ment bele - ez gyerekedet megterhelte s nem szerette, de kellett. Kellemetlen helyzet ezt kezedbe venned! De ne feledd: eszes leszel, te neveletlen!
32.  Tetszett, lelkem? Eszemet s lelkemet beletettem nektek!

Öt török öt görögöt dögönyöz közös örömök közt föld döbög döbörög ördögökhöz könyörög. 

Kedden korán kedvem kerekedett kocsikázni kocsikázás közben kitörött kelemen kocsisom karja kérlek Károly komám küldjél kámfort kedves Kelemen kocsisom karjának kámforozására

Szeretve szeretnék, szerelmet szerezni, szabad e szívemnek, szívedbe szegődni, szólj szaporán szerelmes szavakat, szívem szirmai , százfelé szakadnak.

Bővebben lásd pl. itt.



7. Idegen összefüggések

A következőkben néhány kevésbé ismert kutatási anyag bemutatására koncentrálunk, mely alátámasztja az egy ősnéppel, az egy ősnyelvet beszélő emberiséggel kapcsolatos elméleteket:


Dr. Simon Péter Észak-Amerikai kutatásai: „…kanadai tartózkodásom során 20 éven át tanulmányozhattam az észak-amerikai indiánok életét. Hamarosan rádöbbentem arra, hogy a magyarok és az észak-amerikai indiánok általam vizsgált népcsoportjainak műveltségében föllelhető nagyon gyanúsan közeli vagy teljes mértékű megegyezéseknek oly magas a számuk, hogy itt magyarázatul csak a közös tőről származás jöhet szóba. Matematikus egyetemi kollégáimmal az egyezéseket ún. valószínűség-számítással gondosan ellenőriztük. Az eredmény nagy biztonsággal kizárta a véletlen egybeesések lehetőségét”

„A fehérbőrű és az indián tudósok abban teljesen egy véleményen voltak, hogy az északi és déli részből álló, de a Panama csatorna elkészültéig gyalogosan is átjárható Amerika bizonyos területein (mint például a Maya-föld Mexikóban vagy az Inka-föld Peruban és Ecuadorban) minden általunk ismert ősi – mezopotámiai, egyiptomi, kínai, zsidó, görög és egyéb – kultúrák előtt ezer évekkel már más magas kultúrájú népek éltek. Az eddigiekből világos, hogy a 60-as évek végéig az amerikai tudósok még csak a régebben átjárható Bering szoros bevándorlási útját valószínűsítették. A 70-es évek kutatásai azonban bebizonyították, hogy sok ezer évvel az első bevándorlások után, a mai időszámításunk szerint Kr.u. 100 és 1200 között érkeztek az amerikai földrészre tengeri, vízi úton az észak-amerikai földrész indiánjai. A kanadai Yukon vidék Csendes óceáni oldalán érték el a nyugati partokat, ahonnét először kelet, később dél felé kezdték lazán feltölteni a mai Észak-Amerika területét.

Az aztékok a legutoljára érkezett ázsiai telepesek. Árpád magyarjai már rég letelepedtek a Kárpát medencében, amikor ők Amerika földjére lépnek, és rövid időn belül a mai Mexikó területét hódoltatták. Pontos adatunk van az aztékok Mexikóba érkezéséről. Ők az ősi maya, majd tolték birodalomra települtek rá, és magukkal hozott friss ázsiai tapasztalataikkal ötvözve átvették annak kultúráját. Az akkor általuk megismert és tovább használt maya naptárban megjelölték az odaérkezésük évét. Ez a mi időszámításunkban az 1168-as esztendő.



(((Dr. Simon Péter nem említi meg, de az ősi tolték és maya birodalmak is – saját „állításuk” szerint - egy előző jóval ősibb civilizáció romjain építették ki saját kultúrájukat – s a sok értékes csillagászati és egyéb tudás mellett sajnos a globalizált városépítési kedvet is átvették az ősöktől mely megfertőzte, később kiirtotta őket))).



A turáni-indián párhuzamot bizonyítván 2003-ban egy összehangolt, nagyszabású nemzetközi génkutató munka eredményeként az Észak-Mexikótól délre eső indiánokra vonatkoztatják az „amerikai ugorok” megnevezést, az észak-amerikai indiánokat pedig az „American turanics”, az „amerikai turániak” megnevezéssel illetik. 


Nyelvi párhuzamok: az indián nyelveknek (pl. dakota) lenyűgöző kifejező ereje, tömörsége, képi megjelenítő, ragozó, értelmet módosító képessége van. (Szinte szóról szóra ugyanezt állítják egyes külföldi szakemberek a magyar nyelvről). „Irokéz” - írókéz.

Zenei párhuzamok: a magyar és indián népzene pentatonitásában (öt hangból álló hangsor) egy tőről fakad.

Teológiai vonatkozások: Az indiánok egy Isten hívők voltak, és a Nap képében tisztelték Őt, a Nagyszellemet, a Világmindenség Teremtőjét. Az első szakrális szám az indiánoknál a 4, mégpedig 3+1 formájában. A magyaroknál ugyanez a 3+1 szerkezet lelhető fel: „Három a magyar igazság, de negyedik a ráadás!”

Spirituális párhuzam: sámánok – táltosok: szellemi elöljárók.
Jelképek: Thunderbird – Turulmadár, totemoszlop – (székely) kopjafa. Tulipán – tulipán.


Indián ló-kantár homlokszíj-dísz, és magyar kapufélfa-dísz

Dél-Amerikai andoki rejtelmek – Móricz János kutatásai

A Harvard Egyetemnek a Peapody Museum jelentette, hogy a Puebla-ba (Mexikó) kiküldött kutatócsoportjuk, az ott lefolytatott ásatások leletanyagából megállapította, hogy az amerikai ember nem 12-15,000 éve jelent meg Amerikában, hanem több mint negyvenezer éve. Móricz János, aki a 60-as években Ecuadorban kezdett kutatni, majd ott, Peruban és az Amazonas vidékén, olyan indián törzseket talált, amelyek tagjaival magyarul (!) tudott beszélgetni. Számos nyelvi azonosságot fedezett fel, helységnevek és egyéb szavak tekintetében. A további kutatások során Móricz, az ecuadori ősrengetegben, az ottani indiánok segítségével felfedezett egy hatalmas barlangrendszert. A barlangok egyikében valóságos múzeumra bukkant. Aranylemezekre vésett, rovásos könyvtárat, szobrokat, kulturális emlékeket talált itt. Ezt a barlangot, Táltosok Barlangjának nevezte el. Szerinte az őslakók ide hordták össze, mintegy óvóhelyre, a spanyol hódítók által veszélyeztetett kincseket. Móricz állítja, hogy az Andok hegység keresztül-kasul át van szőve barlangokkal és járatokkal. Ezeken közlekedhettek az őslakosok. A kutatásnak a nagy befolyású mormon "egyház" vetett véget, és az ügyet teljes elhallgatás övezte a médiák részéről. Móricz többször követelte, hogy Spanyolország közölje azokat a magyar őstörténeti adatokat, melyeket a legtitkosabb levéltáraiban őriz, mert ellenkező esetben a nem közlés a további hamisítások tényét bizonyítja. Hallgatnak, ám titokban mindent elkövetnek, hogy Móricz kutatómunkáját lehetetlenné tegyék… 
Az amerikai őslakosság hovatartozása ill. bevándorlása kérdésében fontos adatokat szolgáltatnak az ún. Kland-tekercsek. 1967-ben Mexico City térségében húsz méter vastag lávatakaró alatt, kőládában lévő sértetlen írott tekercseket talált egy USA támogatást élvező régészcsoport. A C14-es vizsgálat 21,000 évben állapította meg a tekercsek korát. Azóta megfejtették ezeket, s kiderült, hogy azok a sok ezer évvel ezelőtt elsüllyedt MU sziget történetét, műveltségét, viszonyait írják le." 
/ Hary Györgyné (1977)

Dél-indiai tamil - magyar
Szentkatolnai Bálint Gábor, a közel 30 nyelvet beszélő, több ázsiai nyelv tudósa, kutatója 3500 szóegyezést mutatott ki a tamil és magyar között. Munkásságát természetesen a finnugrista Tudományos Akadémia semmire nem értékelte, a 100 évvel ezelőtt meghalt tudóst azóta is agyonhallgatja. 1887-ben jelent meg „A tamil nyelv a turáni nyelvek sanskritja vagy van-e a magyarnak testvére?” című tanulmánya. Ezt fejlesztette tovább, s részletes etimológiai elemzéssel 3.500 magyar szó tamil-magyar egyezését mutatta ki. Elsőként állított össze mongol - tatár - mandzsu - kal­mük szótárt a világon. Kezdetben az Akadémia reménysége volt, akit a finn­ugor elméletet támogató anyaggyűjtéssel bíztak meg. Ő azonban rovásírás emlékeket, valamint az oroszországi szkíta-hun rovásírásos sziklafeliratok rajzait küldte vissza. Ezek után az Akadémia 'eszelősnek' bélyegezte; Hunfalvy (Hunsdorfer) Pál pedig elégettette rovásírásos anyagát. Újabb kele­ti kutatóútja során felfedezte a dél-indiai nép, a tamilok nyelvének (dravida) és a magyarnak a rokonságát, ezzel végleg kizárta magát az akkori tudomá­nyos életből.

Detre Csaba: Hun szavak szövegek c. írásának olvasása szorgalmi feladat.


Lehetne még említeni Kárpát-medence és Dél-Afrika őstörténeti párhuzamait, vagy az Etiópiában talált 14.000 évesnek tartott, róvásíráshoz hasonló leleteket, vagy a már korábban említett TAMANA kutatást is, de talán már a fentiekben megfogalmazott, anyanyelvünkkel kapcsolatos összefüggések megértése is könnyen elvezethet a felismeréshez, hogy a magyar nyelv eredetét bizony az emberinél magasabb szellemi szinteken kell keresnünk, de minimum valami nagyon régen letűnt és nagyon magas szellemi szintű kor nyomleletének. Az, hogy a világtörténelem magyarul olvasható, meg hogy a magyar helységnevek megtalálhatóak szerte a világban, és hogy a magyar ősi gyökrendszer sok sok más nyelv alapját képezi, stb. ezek nem lehetnek véletlen egybeesések. Túlontúl logikus a magyar nyelv, túl gazdag, túl ősi, és túl kifinomultan szép ahhoz, hogy valami "barbár lovas" nép találja ki. A nyelvünk eredetére vonatkozóan nem lehet más magyarázatot találni, csakhogy a Teremtőtől származik közvetlenül. A magyar nyelv a teremtés nyelve. A nyelvek összekeverése viszont már valószínűsíthetően nem a Teremtő műve, hanem azé a lényé, aki a Föld bolygó pillanatnyi világkorszakát néhány ezer éve uralni óhajtja. Erről bővebben Ö.T. barátunk fog felvilágosítást mutatni...

Utószó: találkozott-e fenti írásban valaki azzal a szóval, hogy finnugor-nyelv? Ha nem, az nem a véletlen műve... :) Remélhetőleg akár nyelvtanárok is tudják hasznosítani ezeket a felismeréseket, ha másképp nem, akkor az óra végén, becsukatva a gyerekekkel a hivatalos könyveket, meséljenek nekik a magyar anyanyelvről a hivatalostól eltérően - egy kicsit másképp, bemutatva a magyar nyelv csodáit, hátha sikerül felkelteni a gyerekek érdeklődését. Meséljenek nekik az igazságról.

Előzmények:
Források:

48 megjegyzés:

  1. http://www.youtube.com/watch?v=6Bjf9RYO_dc - olyan 05:30-tól...


    mj

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, és ez is durva - több percen át csupa e betűs értelmes történetű szöveg:

      http://www.youtube.com/watch?feature=player_detailpage&v=xwQh8RjsTN8#t=780s

      Törlés
  2. Ez is csodalatos es semmi mas nyelvben nem talalhato: "kerobub gnif" forditva is totalisan ertheto marad!

    Slomo

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jól van Mózi, ezt most hagyom, mert egy kicsit vicces.

      Törlés
  3. Az elmúlt hetekben előkerült Móricz kincses barlangrendszere. Az "aranylemezek" valóban inkább platinumra hasonlítanak, legalábbis platinum füsttel bevont fémlemezekre, de még csak most vizsgálják őket Ekuadorban. Közben közeledik a Hullám is. Nagy események előtt állunk.

    Octorep III.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. "Közben közeledik a Hullám is" - bizony közeledik. Bár nem illik tökéletesen ebbe a bejegyzésbe ez a téma, de azért Őszintén örülök, hogy Te is érzed Mózi atya, ezek szerint hosszú vitáink nem voltak hiábavalóak és nem voltak eredménytelenek. Sokan érzik hogy közel a pillanat, amikor felkapcsolják a villanyt, és kiderül, hogy mindez csak vetítés volt. Persze lesz, aki csak értetlenül bambul a fehér falra, ragaszkodva az eddig megszokott meséhez, de talán lesznek, akik végre megfordulnak és követik a hullámot kifelé.

      Törlés
  4. Látom tényleg szereted a meséket, TT. Csak nehogy összekeverd őket a valósággal, mert akkor nincs messze a skizofrénia, már pedig a dilidokik zöme elvándorolt, a dilibogyók ára pedig piszokul elszállt :)

    mm

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. mindenkinek az a valóság, amit elfogad annak. én például büszke vagyok, ha kettesek azt mondják nem vagyok normális.. (normális: olyan mint egy Gauss görbe középső része, átlagos..)
      a dilibogyót meg egyék a dilidokik..

      Törlés
  5. Én sosem voltam normális, de mutassatok nekem egy olyat! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. off: (csendben megjegyezném, hogy jó a poszt-nagyját ismerem-tudom - szépen össze van - de semmi hátbaveregetés és egymás simogatása, ahogy valaki egyszer mondta.. :D )

      Törlés
  6. Zplus barátom, már miért lenne off, ha valaki végre a témához szól hozzá? :)
    Én egy bizonyos szintig szeretem a baromkodást, és nem várom el, hogy egymás f.szt sz.pjuk, de azért amikor ennyit melózok egy íráson, akkor jól esne néhány értelmesebb hozzászólás is. Legalább a törzsközönségtől. Persze tudom, mindenki nyaral. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Akkor most fogom magam és meg fogom mondani, mi az amit a fogaim mögé fogtam idáig (mondhatni-visszafogtam magam): jól fog a ceruzád. Szoktam embereknek mutatni és remélem a jó helyre eső mag ki fog kelni. Ha pedig mégsem: ráfogom, hogy fogalma sincs.. Fogod amit mondok? :D

      Ami nem rezeg együtt velem (szép-rózsaszin-ezo-kifejezés):
      az egyiptomi istenek. Nekik szerintem ebben a felsorolásban nincs keresnivalójuk - Ők valahonnan máshonnan jöttek és mást akarnak.. a piramisok miatt lehet őket emliteni (de csak mert használták őket, azért)
      valamikor gyerekkoromban olvastam (lehet újra kellene, sok mindent találhatnék benne):
      http://mek.oszk.hu/02700/02718/html/

      Törlés
    2. Mi lenne, ha a piramist a magyar nevén mondanánk ki végre: PEREMES. Ez utal a formára, a piramis szó ebből alakulhatott ki. A világtörténelem olvasható magyarul. :)

      Az egyiptomi istenek elemzése egyébként egy két évvel ezelőtti munkámból van. Azóta inkább hajlok én is arra a véleményre, hogy ők itt igencsak idegenek. Vegyük pl. az egyik főkolompost:

      ATON

      A dög rejtőzködni szeret, de Ö.T. barátunknak hála, néhány álruháját már lerángattuk. Pl. ha a neve elé teszünk egy S betűt, akkor mindjárt ott vagyunk, hogy SATON. Ismerős?

      Vagy vegyük a katona szavunkat: K-ATON-A. Érdekes, nem? A magyar az HON-VÉD volt mindig is, a katona viszont támadni szokott...

      Szóval nekem sem tiszta teljesen ez az egyiptomi kultúrkör, de a magyarok őseivel való kapcsolat szerintem biztos megvan.

      És itt most következzen egy idézet mely rávilágit fenti felvetéseinkre:
      „Drechsler, 1910-től temesvári főrabbi, 96 esztendős korában kijelentette, hogy „ti, magyarok vagytok a legősibb nemzet, minden ma élő nemzet közül. Ezt mi, zsidók, nagyon jól tudjuk. Még a kivonulás előtt, Egyiptomban, már ott is megjelentek lovasaitok, és tudtuk rólatok, hogy már ősidők óta léteztek. Amikor a XIX. század végén a kiegyezés után, a kultúrpolitikai terrort már nem lehetett fenntartani tovább, a tudományos kutatásban újra felbukkant a szkíta-hun irányzat, osztrák ügynökök kerestek meg, komoly összegeket ajánlottak, hogy a dolog ne derüljön ki. És mi meg is tettük a megfelelő lépéseket.”

      Törlés
    3. Hehe! Ha viszont megfordítjuk, akkor az jön ki, hogy NÓTA, ami már nem olyan rossz jelentés! :D Ezek szerint mindent meg kellene fordítanunk, amit tanítottak nekünk?
      Panka.

      Törlés
    4. Bajkál tó - Bujkál tó (Atvisura)
      Mínosz - Ménes (Arvisura)
      Etruszk - Etúr (Arvisura)

      csakra - csokor (Árpád a papkirály)
      étel - élet
      occul(t) - ok - okul - okult
      avatár - avat - avatás
      lélek - lélegzet - lét
      igitusz - égi tűz
      mágia - máglya

      Szép Napot!

      Törlés
    5. Koppenhága - Kupánhágna? :)
      Viccet félretéve: Koppány-hágó. A kúp csúcsost jelent... Kúp, kúpos, koponya, Koppány.

      A mágia szerintem inkább a mag, magos (mágus), magas, magasztos - ból eredhet, nem a tűzrakásból, de összefügg azzal is, az tuti.

      Törlés
    6. És akkor ezek szerint:

      Buddha - Buda
      Krisztus - Keresztes
      Krisna - Kör-ősanya

      A Biblia hemzseg a magyar nevektől. Pl. kitteus - szkíta, mada - magyar. Babilon - Bábolna???

      Törlés
    7. Koppenága - Koppány-hágó?
      B+... ennél laposabb falut elképzelni se lehet...
      (Persze, ha csak nem ott hágták meg szegény Koppányt a vizigótok...:-)
      Isten bizony kiráz a hideg ennyi erőltetett belemagyarázás hallatán.
      Ennyi kalóriával Malmö-t is magyar molnárok alapították, azóta is svéd búzafeldolgozóipar központja... Őrölet...

      Nincs mese kéremszépen:
      Borneó és Celebesz, magyar volt és magyar lesz!


      mj

      Törlés
    8. Több fantáziát kedves mj! :))
      A Koppányhágó Szántaitól származik, nála tessék reklamálni! :D

      De akkor nézzük így: Kappan-hágó!
      Vagy így: Koppan-hajó...
      Herélt kakas, meg vízi jármű már csak van a vizigótoknál bakker! :))

      Törlés
    9. Dánul: København - ebből a havn kikötőt jelent, tehát garantáltan valami északi germán szóösszetétel.
      Az persze más kérdés, hogy örökre hálásak lehetnek nekünk hogy kimondhatóvá tettük ezt a száraz köhögésre (fonetice: köbnau) - emlékeztető akármit...:-)

      mj

      Törlés
  7. Kedves Mazsola!

    Ismét nagyon jó lett az írás, számomra sok érdekes, eddig ismeretlen információval. Pár napja vettem elő Forray Zoltán Tamás: Árpád a papkirály és a mágusok titkai című könyvét, ami hasonló levezetések mentén próbálja körbe járni elfeledett ősi tudásunkat (nincsenek véletlenek :-)))
    A középiskolai tanulmányaim során, mikor kihívott a magyar nyelvtan tanárom felelni a semmire sem jó definíciók sokaságából, azt találtam neki mondani: "nem tudom és nem is érdekel". Ma már tudom az okát, hogy az miért történt és miért is rángattak be utána az iskola igazgatóhoz. Mennyivel előrébb járhatna nemzetünk, ha nyelvünk ismeretét ilyen megközelítés mentén oktatnák/oktatták volna...?
    Persze tudjuk az okokat ez miért nem lehetséges!

    u.i.1.: Ezt a választ egyszer már megírtam, csak az asszony sürgetésként közzétette Google Fiók-ként...)
    u.i.2.: A Velorex blogot csúnyán összepiszkolták, sajnálnám, ha ez itt folytatódna.

    Szép Napot!

    VálaszTörlés
  8. Nalátom hogy visszagyüttek a nyárálók komentázni csak rájukra rá kellett ordibálni egy jó nagyot. A témához én aszondom hogy DEVLA megfordítozva az ALVED aztat meg mégeccer megfordítozva az meginn DEVLA de ha mégeccer megfordíccsuk akkor meginn ALVED há nem csudálatos a mittudomány?

    Ronáldó

    VálaszTörlés
  9. GÖRÖG pedig fordítva is GÖRÖG ami azt jelenti hogy a görög civilizáció nem is olyan rafkós. MAGYAR fordítva az ugye RAGYAM vagyis RAGYog az AGYAM smi jól bizonyítja hogy milyen faszagyerekek vagyunk a galaktikus homokozóban.

    Dr Okos Tóni

    VálaszTörlés
  10. Egyre jobb vagy Mózi! Csak úgy sziporkázol! :) Ne állj le kérlek, de tényleg!

    VálaszTörlés
  11. Lassan csak eljutunk a Geszti-féle némber-one-ig.

    "Egy egészséges nemzet egészen biztosan nem tagadná meg nyelve szóvicceit, csak mert egy Geszti Péter megpróbálta mindet bekebelezni, a farosszériától a kankurenciáig.
    A magyar nyelvű szóvicceket Geszti tette normális társaságban vállalhatatlanná. Aki szóviccel próbálkozik, minimum azt kapja meg, hogy vicceskedő idióta, rosszabb esetben kiközösítéssel és veréssel is fenyegetik..."
    :D
    http://index.hu/velemeny/menonemmeno/2011/08/10/szovicc_meno/
    Panka.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. ismét csak nézőpont kérdése: nem olvashat mindenki görög bölcselkedőket.. és én pont azért szeretem Gesztit, amiért: hogy a maga vicceskedő(?) módján olyan információkat ültet el a tudatalattiban, ami a megfelelő helyen-időben (húb@zd+) élményt képes nyújtani embereknek.
      Ugyanezért szeretem Halász Juditot, mert gyermekkoromban rongyosra hallgattam a kazettáit, aztán 33 évesen leesett, miről is énekel.. (pl. Csudálatos Mary)

      Törlés
  12. Egy kollégám is szokott ilyen szóvicceket alkotni, mint pl. Hódmezővásárhell, szagember, szagértő, pénisztárca - meg olyanokat is ami vicces. :)

    VálaszTörlés
  13. magistár-magister-master-mester
    Kiev - Keve vára (Arvisura)
    Úz - Palúz - Palóc (Arvisura)
    Úz - Garaúz - Grúz (Arvisura)
    Hetevaret - Hétváros (Arvisura)
    Van tó - Van tó :-) (Arvisura)
    Istár domb - Esztergom
    RA - Ragyog

    "Az égő-ragyogó kör, a KÖR-RA-t képviselte a KIR-RA. azaz
    a nap fia, földi helytartója. A KORona, a KIRÁly hatalmának
    szimbóluma. KORRA-NÁ-t hordani. A világon egyedül a mi nyelvünkben van meg ez a kapcsolat ilyen formában." (Árpád a papkirály)

    Szép Napot!

    VálaszTörlés
  14. Szerintem az a "baj" velünk magyarokkal, hogy mindenben próbálunk értelmet keresni, még ott is, ahol tényleg nincs semmi. Pl. az EDDA együttes nevét hányszor kicikiztük már gyerekkoromban! Sőt, volt, hogy folytattuk...
    :))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Viccelődni a neked rágós témákon, az egy dolog. Nyilván nem muszáj mindent elhinni, érteni, hiszen a korlátok mindenkinél máshol vannak felállítva. A gúnyolódás, lejáratás viszont más tészta. Az én világlépemben zsizsikek és vakolók élnek ilyen eszközökkel... Lehet Bastian-nak igaza volt?

      Szép Napot!

      Törlés
    2. Nem a Te írásodra válaszoltam, hanem csak úgy általánosságban, de leginkább a fenti Koppenhágai viccelődésre. Miben volt igaza Bastiannak?

      Törlés
    3. Ezek szerint abban, hogy visszavonult...
      Már úgyis kezdett elegem lenni Ö.T. sehová sem vezető piszkálódásaiból, ha pedig mellre szívom azt amit nem kéne, akkor az komoly jelzés.
      (Az asszony szerint ne bokszoljon az, aki nem bírja az ütéseket:-))
      Bastian az én értelmezésemben az EGO mostanában erősen kidomborodó játékaira hívta fel a figyelmet.
      A világ helyzete blogon, és a komló médián a szerkesztők már ki sem tudnak lépni az én megmondtam típusú önigazolásból, ezért észre sem veszik, hogy már azok szekerét tolják akik (ellen?) az egészet csinálják.
      Nyuszi felmászott a kilátójába, és ott a helikofferét várva már csak lenézett másokra(másokat?), közben a szeretetről hord össze hetet-havat. (A most beillesztett írásában újra ott van egy jó vízió. Talán lejjebb mászott...)
      Itt pedig a tárcsa jó és rossz oldala kerül néha keveredésbe. (személyes vélemény)
      A megosztott tudásod viszont lenyűgöző, és köszönöm, hogy itt tovább tanulhattam! :-)

      Búcsúnak egy közismert, de hamarosan nagyon fontossá váló gondolat:
      "Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan."

      Szép Napot!

      Törlés
    4. Ne sértődj be, szerintem itt még véres és értelmetlen vita nem volt (nem úgy mint Velorexnél, vagy a világhelyzetén). Én egy kis szigetet szerettem volna építeni, aminek a partjára azok léphetnek, akik képesek voltak átúszni a "nagy hullámokon". Az egész blogot Nyuszi nógatására indítottam el, és igaza volt, itt sokkal rendezettebben tudom közreadni azt amit én is kapok nap mint nap.

      Ö.T. már alig ír ide, és szerintem nem értelmetlenül kötözködik hanem gerjeszti a saját gondolatokat. Bastian meg számomra teljesen érthetetlen okból vonult vissza, bár igazából alig volt itt pár hsz-el (amik viszont tényleg lenyűgözőek!), szóval sajnálnám ha úgy gondolod nem érdemes itt maradni, de ez a Te döntésed.

      Törlés
  15. Jó Ős Ten Atya

    A boszniai rovás egy lehetséges megfejtése:
    http://kilenc.blog.hu/2011/12/13/a_magyar_osvallas_jelkepe_a_boszniai_nap_piramisban

    Szép Napot!

    VálaszTörlés
  16. Általában a filmekben kétféle helyszín létezik: van szimbolikus, fiktív - mint pl. a főhős hálószobája, mert az ebben a formában és filmbéli funkciójában a valóságban nem létezik -, és valós – mint pl. a Parlament egy utcajelenetben, ami a filmben is az, ami a valóságban, ahol a film készült. Nos, a magyar nyelv egy ilyen valóságos elem ebben a mi filmünkben, közvetlenül az ideák világának terméke. Amúgy az összefoglalás nagyszerű, komoly munka, gratula TT hozzá, csak így tovább!

    Margit

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Margit!

      Köszönöm szépen a bíztatást, igazán jól esett!
      Ezért jár egy ajándék is (Te érteni fogod, főleg az utolsó versszakot):

      http://www.youtube.com/watch?v=Ytu2mGy57xA

      :)

      Törlés
  17. És ha már szó volt Gesztiről, mint a szóviccek koronázatlan királyáról, akkor mutassuk be az ezüstérmeseket is:

    "Régen volt az amikor engem minden követ megmozgatott"

    "Leülök, nem álltatom magam"

    "Margit, libát libára halmozok"

    http://www.youtube.com/watch?v=ioUY-S2eBk8&feature=related

    Egyszer azt nyilatkozta valamelyik "idióta", hogy élik a mindennapjaikat, és ezek a szóviccek csak úgy "jönnek". Az biztos, hogy görcsösen kiagyalni nehéz az ilyet, ehhez ihlet kell, vagy egy komoly élethelyzetben felismert humor! :)

    VálaszTörlés
  18. Mazsola, nagyon szépen csokorba fogtad a mondandót, köszönöm! Hogy ki mit kezd vele, az már téged ne aggasszon. :))))

    Én is hoztam nektek valamit. 2:30 körül érdemes megnézni a videót, nekem azonnal a májusfa ugrott be, ahogy megláttam a perui néphagyomány eme érdekes "szalagos fáját". :)

    http://www.youtube.com/watch?v=cyblSDoRRxg&feature=list_other&playnext=1&list=AL94UKMTqg-9DovT0UyaeiC5H4XaBoNKy4

    És még egy vers is, nekem nagy kedvencem. :)

    Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk

    Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót.
    Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót.
    Egyes számban kő a kő, többes számban kövek.
    Nőnek nők a többese, helytelen a növek.

    Többesben a tő nem tők, szabatosan tövek,
    Aminthogy a cső nem csők, magyarföldön csövek.
    Anyós kérdé van két vőm, ezek talán vövek?
    Azt se tudom mi a cö, egyes számú cövek?

    Csók ha adják százával jó, ez benne a jó.
    Hogyha netán egy puszit kapsz, annak neve csó?
    Bablevesed lehet sós, némely vinkó savas,
    Nem lehet az utca hós, magyarul csak havas.
    Miskolcon, ám Debrecenben, Győrött, Pécsett, Szegeden,
    Mire mindezt megtanulod, beleőszülsz idegen.

    Agysebész, ki agyat műt, otthon ír egy művet.
    Tűt használ a műtéthez, nem pediglen tüvet.
    Munka után füvet nyír, véletlen sem fűvet.
    Vágy fűti a műtősnőt. A műtőt a fűtő.
    Nyáron nyír a tüzelő, télen nyárral fűt ő.

    Több szélhámost lefüleltek,
    Erre sokan felfüleltek,
    Kik a népet felültették,
    Mindnyájukat leültették.
    Foglár fogán foglyuk van.
    Nosza tömni fogjuk.
    Eközben a fogházból megszökhet a foglyuk.
    Elröppenhet foglyuk is, hacsak meg nem fogjuk.

    Főmérnöknek fő a feje, vagy talán a fője?
    Öt perc múlva jő a neje, s elájul a nője.
    Százados a bakák iránt szeretetet tettetett,
    Reggelenként kávéjukba rút szereket tetetett.
    Helyes, kedves helység Bonyhád, hol a konyhád helyiség.
    Nemekből, vagy igenekből született a nemiség?

    Folytatása következik (Nem fér bele egy hozzászólásba... :))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. (Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk - folytatás)

      Mekkában egy kába ürge Kába kőbe lövet,
      Országának nevében a követ követ követ.
      Morcos úr a hivatalnok, beszél hideg s ridegen,
      Néha játszik, nem sajátján, csak idegen idegen.
      Szeginé a terítőjét, szavát részeg Szegi szegi,
      Asszonyának előbb kedvét, majd pedig a nyakát szegi.
      Elvált asszony nyögve nyeli a keserű pirulát:
      Mit válasszon: a Fiatot, fiát vagy a fiúját?

      Ingyen strandra lányok mentek,
      Minden előítélettel mentek,
      Estefelé arra mentek,
      Én már fuldoklókat mentek.

      Eldöntöttem megnősülök, fogadok két feleséget.
      Megtanultam, hogy két fél alkot és garantál egészséget.
      Harminc nyarat megértem, mint a dinnye, megértem,
      Anyósomat megértem, én a pénzem megértem.

      Hiba mentes mentő vagyok,
      Szőke Tisza mentén mentem,
      Díszmagyarom vízbe esett,
      Díszes mentém menten mentem.

      Szövőgyárban kelmét szőnek.
      Fent is lent, meg lent is lent.
      Kikent-kifent késköszörűs
      lent is fent meg fent is fent.
      Ha a kocka újfent fordul: fent a lent és lent is fent.

      Hajmáskéren pultok körül körözött egy körözött,
      Hagyma lapult kosarában, meg egy adag kőrözött.
      Fölvágós a középhátvéd. Három csatárt fölvágott.
      Hát belőle vajon mi lesz? Fasírt-é vagy fölvágott?

      Díjbirkózó győzött tussal,
      Nevét írják vörös tussal,
      Lezuhanyzott meleg tussal,
      Prímás várja forró tussal.

      Határidőt szabott Áron,
      Árat venne szabott áron.
      Átvág áron hat határon,
      Kitartásod meghat Áron.

      Felment - fölment, tejfel - tejföl,...
      Ne is folytasd barátom!
      Első lett az ángyom lánya a fölemás korláton.

      Magyarország olyan ország, hol a nemes nemtelen,
      Lábasodnak nincsen lába, aki szemes szemtelen.
      A csinos néha csintalan, szarvatlan a szarvas,
      Magos lehet magtalan, s farkatlan a farkas.
      Daru száll a darujára s lesz a darus darvas.
      Rágcsáló a mérget eszi, engem esz a méreg.
      Gerinces vagy rovar netán a toportyán féreg?

      Egyesben a vakondokok vakond avagy vakondok?
      Hasonlókép helyes lesz a kanon meg a kanonok?
      Némileg vagy nemileg? Gyakori a gikszer.
      "Kedves egesz seggedre!" köszönt a svéd mixer.
      Arab diák magolja: "tevéd, tévéd, téved,
      Merjél mérni mértékkel, mertek, merték, mértek."

      Pisti így szól: "Kimosta anyukám a kádat!"
      Viszonzásul kimossa anyukád a kámat?
      Óvodások ragoznak: "Enyém, enyéd, enyé",
      Nem tudják, hogy helyesen: tiém, tiéd, tié.

      A magyar nyelv, remélem meggyőztelek barátom,
      Külön leges-legszebb nyelv, kerek e nagy világon.

      Törlés
  19. Lélekdoki, köszi hogy emlékeztettél erre a versre! Még az elején eszembe volt, hogy a cikkben idézzem, azonban az írás közben vadlovakként cikázó gondolataim között elfelejtődött. :)

    VálaszTörlés
  20. Nem felejtődött az el, csak később fűzted hozzá a cikkhez - látszólag általam. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, ez így helyes! Azért néha ijesztő ez a dolog! :)) Pl. egy másik blogon olvastam Olivin hozzászólását, és arra gondoltam milyen jó is lenne ha nálam is hozzászólna. Erre kb. egy óra múlva itt volt.
      Nyuszi úgy magyarázta, az ilyenek, meg amikor különböző nézőpontok hasonló felismerésre jutnak, azért történnek, mert EGY HAL van az akváriumban. Lehet, hogy milliárd kamera veszi, de akkor is csak Egy hal van! Innentől nem kell csodálkozni semmin...

      Törlés
    2. :o))) Igen, erről én is meg vagyok győződve. Nincs itt jó/rossz, ezt a Magyar tudja: STN. Isten vagy Sátán? Hm? Ki győzi le a gonoszt? Nem Jézus, hanem az egyik főangyal, Szt. Mihály. (A többi főangyalhoz hasonlóan szárnnyal van ábrázolva, egyházi ruhában vagy harci öltözékben (karddal, pajzzsal és kopjával), lábánál a legyőzött sárkánnyal (a Sátán megtestesítőjével). Többször ábrázolják mérleggel a kezében, mint a jó és a rossz eldöntésére hivatott személyt, a lelkek mérlegelőjét. A gnosztikusoknál Szent Mihály az „Aeonok Feje”. Mihály és Gábor arkangyal képe megjelenik a magyar Szent Koronán is.)
      Azért néztem be Hozzád, mert olyan szelíd, kedves volt az invitálásod. .o)

      Törlés
    3. Folytatva a gondolatmenetet: a létezés ezen szintjén, amit most tapasztalunk, az energiák megkülönböztetése végett polaritást tapasztaltunk meg, az ebből eredő feszültséggel, ami a haladás motorja. Egy ponton kilépünk a polaritásból és megtapasztaljuk az EGYséget - Mihály megszünteti a fény hiányát. Tehát jó/rossz azért volt nekünk kitalálva, h fejlesszük az érzékeinket.

      Törlés
    4. Ezt most Pitypang gyönyörűen megfogalmazta a VH-én. Csak a VAN van és annak ezernyi árnyalata - vagyis MI is egyek vagyunk, sok-sok arccal. Ezt próbálta Jézus is megértetni velünk, mindhiába évszázadokon át...

      Törlés
    5. Meg az is fontos, h nemcsak megismerjük az energiaminőségeket, hanem megtanuljunk velük bánni is - így nyilvánulhatunk meg mi is teremtőként. De lehet, h a sötétséget a külvilágban akkor győzheti le a fény, amikor az egyénekben is már megtisztult a tudatalatti - vagyis szembenéztünk saját démonainkkal és kibékültünk velük? Olvastam egy kiváló könyvet az archetipusokról - ezek az energiaminőségek - melyet az asztrológia is boncol - mindenkiben benne vannak, de ha nem harmonikusan, akkor foglalkozni kell vele. A puzzle úgy állhat össze, ha MINDEGYIK energiaminőség - vannak közöttük egymásnak feszülő, egymást kioltók is - kiegyensúlyozott kört alkot, megfelelő arányba kerül a LÉLEKBEN. Ekkor létrejön a csoda - a szilánkok ismét kiadják a képet. Ezért vagyunk itt. :o)

      Törlés
  21. Én mikor hasonlót tapasztalok, leírhatatlan öröm járja át a szívemet (szó szerint a mellkasomból árad szét az "érzés"), mert tapasztalom, hogy a "belső" és "külső" lényegében ugyan az. :)

    VálaszTörlés
  22. Lélekgyógyásznak (nem akartam megszakitani a hozzászólásod, azért irok a végére): köszönöm.
    Az összes szirén-hableány-habfiú elénekelte ezt a dalt.. ezt küldöm viszont (és mindenkinek): http://www.youtube.com/watch?v=PSZxmZmBfnU

    VálaszTörlés